Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A Magyar Nemzeti Bank kutatást indított annak kiderítésére, hogy az EU más országaiba migrált magyarok milyen összegeket küldenek haza. Egyes becslések szerint ez éves szinten elérheti a 2-3 milliárd eurót is, vagyis az ezermilliárd forintot – írja a zoom.hu.
Az eredmények most jelentek meg a Hitelintézeti Szemlében. A főbb megállapítások:
- a mintegy 4 millió háztartásból mindössze 67 ezer 548-ba érkeztek hazautalások, vagyis a magyar háztartások alig 1,6 százaléka érintett,
- a háztartások többségébe egy forrásból érkezett támogatás,
- 4 ezer 435 háztartás kapott további második személytől is támogatást,
- találtak 239 olyan családot, amely három különböző személytől kapott rendszeres pénzküldeményeket külföldről.
A vizsgálat szerint a korábbi több száz, sőt ezer milliárd forintos becsléssel szemben mindössze 38 milliárd forintnyi hazautalást tudtak beazonosítani. A fizetési mérlegben 1260 milliárd forintos hazautalást könyveltek el – igaz, azt eddig is tudtuk, hogy ez a pénz nem a ténylegesen hazautalt összeget, hanem a külföldön dolgozó magyarok nettó jövedelmeit takarja. Másik magyarázat a két adat közötti szakadékra, hogy a válaszadók a kérdőíves felmérés során nem adták ki érzékeny pénzügyi adataikat.
A válaszadók
- átlagosan évente 910 ezer forint támogatást „vallottak be”,
- ezt a többség havi bontásban küldte haza.
A pénzküldők számát 31 ezer főben becsülték meg a minta alapján, ami 340 ezer fős magyar migránssal számolva azt jelenti, hogy minden ötödik kivándorló támogatja családját. A felmérés szerint a külföldön élő magyarok nettó jövedelmük mintegy 10-30 százalékát küldik haza. A leggyakoribb, hogy fiatal kivándorlók küldik haza támogatásukat az otthon maradt szüleiknek, sokkal kevésbé jellemző az otthon maradt házastárs és gyerek támogatása ilyen módon.
