Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Mind a tagok, mind a munkaadók a korábbi éveknél többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba idén. A pénztárak összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot. A tagdíjbevételek 12 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben, ezen belül az egyéni befizetések 14,2, míg a munkáltatói hozzájárulások 9,3 százalékkal bővültek. A 1,086 millió fős taglétszám stagnált. A befizetések és a hozamok révén nőtt a nyugdíjpénztárak estén az egy főre jutó vagyon, amely immár 1,215 millió forint.
Az egészségpénztárak esetén is hasonló folyamatok voltak, a tagdíjbevételek 11,9 százalékkal nőttek. Az érintett tagok csaknem 16 milliárdot fizettek be a kasszákba, ami több mint 21 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az egészséget támogató munkáltatói befizetések viszont 2 százalékkal 12 milliárd forintra csökkentek.
Az mfor.hu Karvalik Gáborra, a Pénztárszövetség elnökére hivatkozva azt írja, hogy az év végéig hátralevő időszak kulcsfontosságú, mivel a tagok és az új belépők az ebben az időszakban elindított befizetéseikkel maximalizálhatják a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírást. Mint mondta, arra számítanak, hogy az utolsó negyedévben az egyéni befizetések összege a hozzájuk tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál meghaladja majd a 30 milliárd forintot, így a munkáltatói hozzájárulásokkal együtt akár 114 milliárd forint is lehet a teljes éves befizetés, amely rekordot jelentene.
Az elnök kitért az adózási háttérre is. Kiemelte, hogy jövőre a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a munkabérek, ami a pénztárak szempontjából kedvezőtlen irány. Nem feltétlen várható viszont drasztikus visszaesés, mivel 2019-től a munkáltatói hozzájárulás után is igénybe lehet venni az adójóváírást – tette hozzá.
Ahogyan arról korábban a hvg.hu is beszámolt, a kormány foglalkozik azzal a jegybanki javaslattal, hogy más pénzügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak mögött is legyen egy garanciaalap. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Windisch László beszélt a közelmúltban egy rendezvényen arról, hogy az önkéntes pénztáraknál, illetve a biztosítóknál is szükség lenne egy garanciaalapra, ahonnan a fizetésképtelenné váló tagszervezetek tagságát lehetne egy bizonyos összegig kártalanítani. Konkrét javaslat hiányában a lehetőségeket érdemes vizsgálni. Két út kínálkozik:
- az önkéntes nyugdíjpénztárak egy meglévő garanciaalaphoz csatlakoznának,
- létrerehoznának egy újat.
Szintén az mfor.hu korábban már megkereste az érintetteket azzal a kérdéssel, hogy ki fogja előteremteni az alap működésének fedezetét, illetve mekkora összegről lehet szó. Akkor az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége azzal hárította el a megkeresést, hogy remélik, a jogalkotó komplex hozzáállással kezeli ezt a kérdést és gondol az alap fedezeti megvalósítására is. Vagyis a pénztárak aligha nyelik le az alap feltöltésével járó pluszköltséget, az várhatóan a pénztártagok feladata lesz, méghozzá úgy, hogy a pénztár levon a befizetéseikből egy bizonyos (ma még nem tudni mekkora) hányadot, ami az alapba kerül.
