Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
"Amikor miniszterelnök lettem, nem volt semmilyen terv a Brexittel kapcsolatban" – mondta el a brit parlament előtt Theresa May kormányfő. Kijelentése különösebb meglepetést nem okozott, mégis súlyos, hiszen arra utal, elődje, David Cameron konzervatív miniszterelnökként úgy bonyolította le a szigetország EU-ból való kiválásáról döntő népszavazást, hogy fogalma sem volt, ez pontosan mit is jelent, és hogy hogyan lehet eljutni odáig.
Emlékezhetünk: Cameron, aki a maradást támogatta, a népszavazás után azonnal lemondott, utóda Theresa May korábbi belügyminiszter pedig szintén ellenezte a Brexitet, ám valami csoda folytán eddig megőrizte pozícióját. Ez most is veszélyben forog, hiszen a brit parlamentnek jóvá kellene hagynia azt a megállapodást, amely miatt még Brexit-ügyi minisztere, Dominic Raab is benyújtotta a lemondását (négy másik kormánytaggal együtt).
May az alsóház előtt úgy folytatta: a megállapodás megszületésének szentelte miniszterelnökségét, és kinevezésekor, 2016 nyarán elmondta:
a több mint negyven éve tartó tagság után a kiválás évtizedekig eltarthat.
Hozzátette: ha a képviselők most leszavazzák a megegyezést, az a startvonalra küldheti vissza a folyamatot.
Ezzel azt kockáztatjuk, hogy megállapodás nélkül lépünk ki az EU-ból, vagy egyáltalán nem lesz Brexit
– fogalmazott, nem kis derültséget okozva a feszült ülésen.
Mielőtt azonban bárki beleélhette volna magát az utóbbi megoldásba, a kormányfő, Vince Cable liberális demokrata frakcióvezető kérdésére azt közölte: a kormány nem tervezi, hogy nem lesz Brexit.
Maynek nincs könnyű dolga: akár pártja 84 Brexit-párti képviselője szavazhatja le a megállapodást az alsóházban, miközben – mint a tervet szintén ellenző SNP frakcióvezető fogalmazott – a Downing Street 10 bejárata forgóajtóvá változott a rengeteg távozó miniszter miatt.
