Aggódva nézte, hogyan veszítik el az állásukat a kollégái, és azon tűnődött, vajon ő is hasonló sorsra jut-e. Derek Peterson New York-i bróker végül megúszta a 2008-as pénzügyi válságot, de utána önként távozott a Morgan Stanley amerikai pénzintézet alelnöki posztjáról. Egyrészt elege lett abból, hogy az amerikai részvénypiacokat a kereskedési robotok és algoritmusok irányítják a fundamentumok helyett. Másrészt meglátta, hogy az orvosi marihuánát áruló patikák egységnyi területre számítva nagyobb forgalmat produkálnak, mint bármelyik amerikai áruház, az Apple boltjait kivéve. Peterson befektetőket talált, s megalapította és tőzsdére vitte az orvosi célokra marihuánát előállító Terra Tech céget, amelynek piaci értéke – 35,8 millió dolláros forgalom mellett – ma már 247 millió dollár.

A BlackRocktól a Goldman Sachson át a Google-ig több cég vezető munkatársa is fejest ugrott a leggyakrabban indiai kenderként emlegetett alapanyag termesztésébe, pénzügyi szakértelmet és befektetőket hozva az ágazatba – összegzi a Reuters hírügynökség. A legális marihuánaüzletben részt vevő amerikai cégek bevétele tavaly 6 milliárd – a teljes engedélyezett piaci forgalom pedig 8 milliárd – dollár volt, hat év alatt éppen meghatszorozódott. Az USA legális cannabispiaca 2021-re a mainak is csaknem a háromszorosára, a becslések szerint 23 milliárd dollárosra duzzad. Összehasonlításképp: a profi amerikaifutball-liga (NFL) 13 milliárd dolláros éves bevétele csak 2027-re érné el a 25 milliárdos álomhatárt.

Jó két évtizeddel az után, hogy Kalifornia engedélyezte a cannabis orvosi használatát, az USA-ban 30 szövetségi államban gyógyászati, ezen belül 9-ben pedig rekreációs célokra is használható a marihuána (a fővárosban, Washingtonban szintén mindkettő megengedett), bár szövetségi szinten egyik sem engedélyezett. Idén januárban Kalifornia a fű teljes liberalizálásához is csatlakozott, amitől máris többmilliárdos üzletet remélnek. Kérdés, mit tervez Donald Trump elnök, akinek igazságügyi minisztere, Jeff Sessions visszavonta az előző kormányzatnak azt a rendeletét, amely a marihuánát legalizáló szövetségi államokat megvédte a washingtoni beavatkozástól. A Gallup közvélemény-kutatása szerint a legalizálást támogatók aránya az USA-ban az 1969-es 12 százalékról tavaly 64 százalékra nőtt.

Részben az amerikai piacra is tekint Kanada, amely várhatóan idén nyáron – Uruguay után a második országként – a cannabis teljes engedélyezése mellett dönt. Több mint nyolcvan tőzsdei cég foglalkozik a növénnyel, ezek együttes piaci értéke több tízmilliárd dollár. Az iparág eddigi két legnagyobb ügyletét is Kanadában ütötték nyélbe – mindkettőt januárban. Az Aphria nagyjából 800 millió dollárért vette meg a Nuuverát, míg az Aurora Cannabis egymilliárdot adott a CanniMedért. Kanada számára az export is óriási lehetőséget nyújt például Dél-Amerikába és Európába.

A cannabis és származékai – engedélyezett és tiltott, orvosi és rekreációs célú – együttes éves forgalma Európában 60 milliárd euró körül lehet. Gyógyászati felhasználására kisebb-nagyobb korlátozásokkal például Németországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Csehországban, Hollandiában, Spanyolországban és Magyarországon van lehetőség. A szabályozás tagországi hatáskörben van, az amerikaitól annyiban különbözik, hogy míg a felhasználás és a dekriminalizálás irányába történtek lépések, a termesztés korlátozott maradt.

Európában Spanyolország lehet az első, ahol rekreációs célokra is engedélyezik a marihuánát. Bár szövetségi szinten alapvetően tiltott, de a cannabisklubokban országszerte hozzá lehet jutni. Tavaly a katalán kormány engedélyezte a kender termesztését, a cannabis kereskedelmét és fogyasztását, aminek persze a tartomány függetlenedési törekvései miatt is van politikai vetülete. Barcelonát máris sokan Új-Amszterdamnak nevezik, utalva a holland város marihuánafogyasztással kapcsolatos engedékenységére.

A marihuána gyógyászati és rekreációs felhasználásáról, egészségügyi és társadalmi hatásairól továbbra is ádáz vita dúl. Globális forgalma konzervatív becslések szerint is meghaladja az évi 150 milliárd dollárt – ennek jelentős hányada illegális. A liberalizációs trendek alapján úgy becsülik, hogy legális világpiaca 2024-re a 60 milliárd dollárt is elérheti, azaz a mainak durván az ötszörösét. Erre pedig már a szeszipar is felfigyelt, amely attól tart, hogy a fű legalizálásával csökkenhet az alkoholos italok iránti kereslet. Az USA harmadik legnagyobb sörgyára, a Constellation Brands például majdnem 200 millió dollárért 9,9 százalékos részesedést vásárolt a világ legnagyobb marihuánatermelő cégében, a kanadai Canopy Growthban. A két cég cannabisalapú italok készítésében állapodott meg, amelyeket ígéretük szerint az USA-ban és máshol is csak akkor dobnak piacra, ha majd a marihuána teljesen legálissá válik.

A cikk a HVG 2018/13. számában jelent meg.