Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Összesen 879 ezer munkavállaló bérét kellett növelni tavaly a vállalati szférában a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt – írta a Portfolio. A portál a Pénzügyminisztérium egy becslését szerezte meg, e szerint 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér emelése, 436 ezret pedig a bérminimum növelése.
Ez nem azt jelenti, hogy ennyien lennének minimálbérre bejelentve. Ide tartoznak ugyanis azok is, akik nem minimálbért vagy bérminimumot kapnak, de meg kellett emelni a fizetésüket azért, hogy az új minimálbér fölött keressenek továbbra is. A PM csak a vállalati szférát vizsgálta – a szakértők szerint az állami szektorban további 230-250 ezer ember lehet, akit érint az emelés. Nem vizsgálták a nagyjából egymillió önálló vállalkozót sem, a körülbelül 150 ezer közmunkás pedig csak álmodhat arról, hogy minimálbért keressen.
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak közel felét, egész pontosan 48 százalékát érinti a béremelés. A vendéglátásban közel kétharmados azok aránya, akik minimálbért vagy bérminimumot keresnek, az építőipari vállalatoknál pedig a munkavállalók 51 százaléka kapja a legkisebb bért. Legalábbis papíron: azzal nem tud mit kezdeni az elemzés, hogy a számok mennyire a feketefoglalkoztatást mutatják, és mennyire a valóban alacsony béreket. Azt mindenesetre többször is megemlítik, hogy olyan szakmákban sok a minimálbérre bejelentett ember most is, ahol hagyományosan gyakori a fekete munka.
