Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Jó időbe telhet, mire az EU esetleg a túlóratörvény megsemmisítéséről dönt – ahogy azt remélik a szakszervezetek –, az ügy azonban nem reménytelen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség néhány napja közölte: az Európai Bizottsághoz fordul, mert álláspontjuk szerint a törvény sértheti a munkaidő-szervezés egyes pontjairól szóló (ismertebb nevén: munkaidő) irányelvet.
Megkérdeztük a beadvánnyal kapcsolatban az Európai Bizottságot, a testület munkatársai pedig tagjai korábbi válaszait idézte fel. Frans Timmermans, az Európai Bizottság múlt heti, Magyarországgal foglalkozó vitájában azt mondta, a testület jelenleg vizsgálja, hogy az új magyar törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak, különösen a munkaidő irányelvnek. Ennek keretében levelet küldtek a magyar hatóságoknak, hogy további információkat kérjenek. A következő lépésekről ennek fényében fog majd dönteni a testület – fogalmazott a holland politikus.
A levél küldése azt jelzi, hogy a bizottságnak már a magyar szakszervezetek beadványa előtt is voltak kétségei a törvénymódosítással kapcsolatban. Erről beszélt még január végén a bizottság egyik sajtótájékoztatóján Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos is, aki akkor a Népszava kérdésére jelezte, éppen emiatt kértek levélben tájékoztatást a kormánytól.
Ha Brüsszel úgy dönt, hogy esetleg kötelezettségszegési eljárást indít, az sem jelenti a törvény azonnali eltörlését. Az eljárásban első körben felkéri a kormányt, hogy kezdeményezzen módosítást, ha nem történik semmi, akkor újabb egyeztetési kör jön, ha akkor is változatlan marad egy jogellenesnek ítélt jogszabály, akkor következhet bírósági eljárás. Az egész procedúra több évig eltarthat.
