Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
Az EU első államaként vezethet be Görögország 13 órás munkanapot, egy héten 48 órát lehet dolgozni, ha elfogadják a törvénytervezetet.
A cégtulajdonosok és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül túlóráznak a legtöbben, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
A státusztörvény előtti időkből követelik a nekik járó túlórapénzt a pedagógusok, akiknek egy része már el is hagyta a tanári pályát. Voltak olyanok is, akik megegyeztek a tankerületekkel, mert a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlórák.
Nemet mondott a túlórára a mozdonyvezető, így egy órával később értek haza azok, akik Tatáról Kelenföldre próbáltak eljutni.
A kontinensnyi szigetországban életbe lépett „a lekapcsolódáshoz való jog”. Ez azonban kétélű fegyver, indokolt esetben a főnökét válaszra nem méltató dolgozó is bírságot kaphat.
A pedagógusok is meglepődtek, milyen hamar megkapták a pénzüket.
Az új rendszer több szektorban is elindul júliustól, kivéve a vendéglátást, mert ott már jó ideje nincs ötnapos munkahét, a nyári szezonban sokan mind a hét napot végigdolgozzák.
A tankerület az ellene indított munkaügyi perben azzal érvel, hogy bármikor elrendelhető eseti helyettesítés, ha a tanár nem végez napi nyolc óra alatt a feladataival, az az ő hibája, az iskolán kívüli programokért, például az osztálykirándulásokért pedig nem akar fizetni, mert azok nincsenek benne a munkatervben.
Összesen 147 pedagógus perelt, de most csak egy ügyben született jogerős ítélet.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Hiány van váltó- és jegykezelő szakemberekből is.
Megnyerte a tankerület ellen a ki nem fizetett túlórapénz miatt indított perét egy jáki tanár. Most 178 ezer forintot kell kicsengessen neki a Szombathelyi Tankerületi Központ. Több ezren járhatnak hasonló cipőben.
Az ítélet csak a felperesekre vonatkozik, de az érdekképviselet hivatkozási alapul használná, hogy követelje a jogtalanul ki nem fizetett pénzeket.
A bajai tankerületben a Pedagógusok Szakszervezete szerint nagy a szaktanárhiány, mégis keveset fizettek a pedagógusoknak a helyettesítsért.
Az érdekképviselet szerint nagy bajban van a BKV, elkeseredett lépéssel próbálnák meg még több túlmunkára buzdítani a sofőröket.
Egyes vállalatok alkalmazottjait túlórára kötelezheti a kormány, valamint az állam versenyeztetés nélkül, egyetlen beszállítótól vásárolhatja meg a különleges katonai műveletek végrehajtásához szükséges árukat és szolgáltatásokat.
A legtöbb autó-, gép- és elektronikai ipari üzemben nincs elég munkavállaló, újakat pedig alig tudnak bevonzani.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg túlmunka miatt.
Egy belső felmérésben volt, aki embertelennek nevezte, ahogyan a banknál a kezdőkkel bánnak.
