Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nem tartja jó megoldásnak a kormány falusi csokról szóló programját Zsiday Viktor. A befektetési szakértő blogjában azt írja, „az emberek nem jókedvükben költöznek el ezekből a kis falvakból, hanem azért, mert egyrészt nincs munka, másrészt nem jó az oktatás színvonala”.
Kiemelte, ma Magyarországon az iskolások eredményei attól függenek, hogy mekkora településen laknak. „Legrosszabb eredményeket a falvak érnek el, ezután jönnek a kisvárosok, majd a megyeszékhelyek, s végül a főváros. Ilyen eredmények mellett nyilvánvalóan senki nem akarja a falusi iskolákba járatni a gyerekét” – figyelmeztet.
Úgy látja, a programnak jelenlegi formájában az lesz az eredménye, hogy
a pénztelen gyerekes családok a nagyvárosoktól messze található falvakba költöznek, majd munkalehetőség híján naponta órákat fognak ingázni, a kicsit is ambiciózusabbak pedig a városokba fogják behordani gyerekeiket, így ők is órákat fognak értelmetlen utazással tölteni.
A szakértő szerint a falusi csok csak arra jó, hogy tovább mélyítse a szakadékokat. „Ha eleve nem az alapproblémára: a munkalehetőségek hiányára és a gyenge oktatásra fókuszálunk, akkor ez a program önmagában haszontalan, sőt káros lesz” – tette hozzá.
A falusi csok lényege, hogy a megemelt, eddig csak új építés esetén járó, vissza nem térítendő támogatást a családok használt ingatlan vásárlására is megkapják. A kormány a programra 25 milliárd forintot szán.
