Az Európai Unió vezetőinek megválasztásánál figyelembe kell venni az unió földrajzi és demográfiai szempontjait is – ezzel a mondatával nagyjából elutasította Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az úgynevezett spitzenkandidati rendszert. Ez alapján az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament pártcsaládjai által megnevezett jelöltek közül, automatikus módon választják ki, az alapján, hogy melyik frakció szerzi meg a legtöbb mandátumot a két hét múlva kezdődő európai parlamenti választáson.

Tusk a nagyszebeni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt is megerősítette: az EP-választás eredményét mindenképpen figyelembe veszik majd a tagországok vezetői, amikor döntést hoznak. A vezető pozíciók kiválasztásáról döntő találkozót ugyanis mindössze két nappal a választás lezárulta utánra, május 28-ra hívta össze. És még egy érdekesség: a lengyel politikus a meghívót 28 tagországnak küldi el – tehát, akárcsak a választáson, a vezetők kiválasztásában is részt vehetnek majd a britek. (Az Egyesült Királyság a nagyszebeni, az EU jövőjével foglalkozó csúcson hivatalosan nem vett részt, de Stephen Barclay, a londoni kormány Brexit-minisztere kétoldalú találkozókat folytatott.)

I call a special #EUCO on 28 May to start the process to nominate the next leaders of the EU institutions. This should be swift, effective and in accordance with our Treaties. If consensus proves difficult, I will not shy away from putting these decisions to a vote in June.

— Donald Tusk (@eucopresident) May 9, 2019

A csúcsjelölti rendszer megkérdőjelezését több tagállam is támogatja, Emmanuel Macron francia államfő például többször kifejtetette ellenérzéseit, de a nagyszebeni találkozó előtt Xavier Bettel luxemburgi kormányfő és Dalia Grybaukaite litván elnök sem lelkesedett érte. És, ahogy öt éve is, Orbán Viktornak baja van a legesélyesebb jelölttel, Manfred Weberrel, akárcsak Alexisz Ciprasz görög miniszterelnöknek.

Macron a találkozó után megerősítette: minden tekintetben támogatja Tusk ötletét. Az államfő azonban még egy érdekes szempontot említett: ha erős Európát akarunk építeni, nem érhetjük be egy gyenge jelölttel. Márpedig Manfred Weberrel nem csak Orbánnak van baja, hanem gyakran a szemére vetik, hogy semmilyen kormányzati tapasztalata sincs. Így elképzelhető, hogy Orbán Viktor anélkül nyeri meg a csatát, hogy hadba ment volna a bajor politikussal.

Megvédte viszont a rendszert Sebastian Kurz osztrák kancellár, ám az igazi kérdés nem is ez, hanem hogy mit szól majd az Európai Parlament, amelynek a jóváhagyása elengedhetetlen a bizottsági elnök megválasztásához. Angela Merkel német kancellár pedig a csúcs után arról beszélt, Weber továbbra is élvezi a támogatását.

Erről is dönthet tehát a május 28-i csúcs, Tusk pedig azt is közölte: ha konszenzusos alapon nem sikerül egyezségre jutni, nem tart attól sem, hogy szavazzanak a jelöltről.