„Közép-Európában a politikai stabilitás elvesztésével járna, ha olyan szinten, 30-40 százalékkal emelkednének a rezsiárak, mint Németországban” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón az Index tudósítása szerint. A „politikai stabilitás elvesztése” kifejezés mögé nem nehéz a Fidesz bukását és a NER végét érteni.

A miniszter a 2050-es klímacélok kapcsán beszélt a rezsiről. Gulyás azt mondta, hogy 2030-ra a magyar gazdaság 90 százaléka kibocsátásmentes lesz, "nincs ellenünkre az, hogy távolabbi célokat is támogassunk, de azért nem támogattuk a 2050-es kibocsátásmentességet", mert azokhoz nem társultak olyan számítások, hogy milyen hatással lenne ez a magyar gazdaságra.

Nem sokkal korábban Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője a közmédia műsorában arról beszélt, hogy tovább mérséklődtek a lakossági fogyasztók villamosenergia- és földgázköltségei. Egy kétkeresős háztartás átlagos jövedelméhez képest a korábbi időszak 4 százalékos értékéről 3,4 százalékra csökkent. Ebben mondjuk nincs semmi meglepő, a lakossági energia hatósági áras, és a „rezsicsökkentés” óta nem drágult. Eközben a bérek emelkedtek, vagyis a lakosságnak (legalábbis átlagosan) több pénzből kell ugyanannyit kifizetnie (természetesen a fogyasztás mennyiségének megfelelően).

Uniós összehasonlításban a magyar lakossági energiaárak nagyon alacsonyak, vásárlóértéken nézve is, különösen a gáz esetében. Méghozzá úgy, hogy állami földgázkereskedőnek 2018-ban is nyeresége keletkezett a földgáz beszerzésén és továbbértékesítésén. Magyarország nagyrészt Oroszországtól veszi a gázt.