Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A tranzakciós illeték eltörlését szorgalmazza a Bankszövetség elnöke, erről Becsei András a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt. A szakember úgy érvelt, hogy ez a közteher is versenyhátrányt jelent az adóoptimalizáló big tech cégekkel szemben – ilyen például a Facebook is, amely már új pénz bevezetésén dolgozik. Mint fogalmazott:
Nálunk a kormányzat még fenntartja a tranzakciós illetéket, holott most már több számítás is mutatja, hogy az ebből származó bevételeknél több lenne az állami haszon, ha a fizetések mind nagyobb része kerülne elektronikus útra.
Nem a Bankszövetség az egyetlen, amelyik az elmúlt időszakban felszólalt a tranzakciós illeték ellen. Nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank egy jelentésében írt arról, hogy ingyenessé kellene tenni a lakossági átutalásokat – a jegybank szerint ez beleférne az amúgy is magas költséggel operáló hazai bankoknak. (A lakossági átutalások esetében egyébként a tranzakciós illetéket megszüntették 20 ezer forint alatt, ám ezt több bank nem vette figyelembe – így ha az államkasszába nem is kell befizetniük, az ügyfelektől azért levonják.)
Sőt, a Pénzügyminisztérium még tavasszal indítványozta is a lakossági illeték radikális csökkentését: egy márciusban benyújtott törvényjavaslat szerint az egyszeri díjat egy alacsony összegű átalánnyal váltották volna ki. Ez azonban végül a kukában kötött ki, mivel a Parlament gazdasági bizottságának fideszes vezetője, Bánki Erik úgy ítélte, a kormánynak szüksége van erre a bevételre, hogy megvalósítsa családtámogatási elképzeléseit.
