Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nem kell személyi jövedelemadót fizetni az állam által június elsejétől kibocsátott értékpapírok hozama után ha elfogadja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amelyet kedden nyújtott be a kormány. Az állampapírok adómentessége azonban csak az egyik intézkedés, amellyel a kormány szeretné növelni az állam által kínált befektetési formák népszerűségét. A lakástakarékok állami támogatásának tavalyi megszüntetése után a mostani törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a pénztárak állampapírt forgalmazzanak saját jogon vagy közvetítőként.
A javaslat egy másik pontja jelentősen csökkentené a tranzakciós illetéket a lakossági átutalások esetében. Amíg január elsejétől a 20 ezer forint alatti utalások után nem kell fizetni, június 1-jétől éves szinten 800 forintra csökkenne a 20 ezer fölötti átutalások után fizetendő teljes összeg. (2019-ben, tekintettel az évközbeni hatályba lépésre, ez az összeg 400 forint lenne.)
Jelenleg átutalásonként az összeg 0,3 százalékát, de legfeljebb hatezer forintot kell fizetni – a jövőben, ha van 20 ezer forint feletti utalás, akkor az éves díj lenne 800 forint, ha pedig nincs, akkor nulla forint adót kellene fizetnie az adott személy utalásai után a pénzügyi szolgáltatónak. (A 0,3 százalékos díjjal számolva a 800 forint havi 22 222 forint átutalásának a díja.)
Más kérdés, hogy a bankok egy része most is lenyeli a kedvezményt, amely a 20 ezer alatti utalások után él. Az MNB nemrég jelezte, a gyakorlat ellen nem tud törvényes eszközökkel fellépni.
A törvényjavaslat ugyanakkor regisztrációs kötelezettséget ír elő minden automataberendezés üzemeltetője számára. Jelenleg ez a kötelezettség csak az élelmiszer-értékesítést végző automatáknál él.
