Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ami az első félév egészét illeti, a kiigazított adat szerint 5,2 százalékos volt a növekedés 2018 azonos időszakához képest.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az előző negyedévhez hasonlóan a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

A Pénzügyminisztérium szerint a kormányzati intézkedések, ezen belül is kiemelten a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a magyar családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet együttesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá a mostani növekedéshez. Azt a tárca közleményében nem részletezte, hogyan tudták számszerűsíteni például a „beruházásösztönző gazdasági környezet” hatásait, sőt azt sem, pontosan mit értenek ez alatt.

2019 első negyedévében 5,3 százalékos volt a GDP-növekedés, a második negyedévre már csak 5 százalék alatti bővülésre lehetett számítani. A Portfolio.hu által megkérdezett elemzők 4,5 és 5 százalék közé várták az adatot, a konszenzus 4,7 százalék volt.

A magyar gazdaságot elsősorban az európai- és a világgazdaság lassulása fékezheti, bár a havi adatokból és a friss előrejelzésekből már látszott, hogy (egyelőre) a magyar gazdaság a második negyedévben is immunis lehetett a nemzetközi környezet drasztikus romlására.

A német statisztikai hivatal, a Destatis a KSH-val egy időben hozta nyilvánosságra a német adatot: éves összevetésben csak 0,4 százalékkal nőtt a német gazdaság teljesítménye a második negyedévben. Az előző negyedévhez képest pedig 0,1 százalékkal zsugorodott. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában legutóbb a 2018 harmadik negyedévében regisztráltak visszaesést negyedéves összevetésben, akkor 0,2 százalékos volt a csökkenés. A Destatis előzetes adatai alapján a visszaesés főleg külgazdasági tényezőknek tulajdonítható, ezt jelzi, hogy az export nagyobb mértékben csökkent az előző negyedévhez képest, mint az import.

Az ING elemzőinek várakozásai szerint 2019 hátralévő részében a kereskedelmi háború eszkalálódása, a globális lassulás, a német ipar gyengélkedése és a Brexit körüli bizonytalanságok hatása egyre inkább érződik majd a magyar gazdaság teljesítményében. Várakozásaik szerint 2019 egészében 4,5 százalékkal bővülhet a GDP, amely mind a kormány (4 százalék), mind pedig az MNB (4,3 százalék) várakozásait meghaladja.