A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az amerikai elnök 1500 milliárdos adóreformja eredetileg ennek épp az ellenkezőjét ígérte. "Ez egy forradalmi változás, melynek legnagyobb győztesei a hétköznapi munkások lesznek. A munkahelyek száma emelkedni kezd az Egyesült Államokban, a bérek növekedni fognak, és eddig sosem látott magasságokba jutnak el" – hangzott el akkor.
Enyhén szólva nem ez történt – állapítja meg Emmanuel Saez és Gabriel Zucman, a Berkeley egyetem két közgazdásza, akik Triumph of Injustice (Az Igazságtalanság diadala) címmel könyvet adtak ki az Egyesült Államokban. A két kutató korábban együtt dolgozott a francia Thomas Picketty-vel. A francia közgazdász Capital (Tőke) című könyvében azt bizonyította, hogy a tőkejövedelmek sokkal gyorsabban növekedtek az elmúlt évszázadban, mint a munkabérek. Ezzel is magyarázta azt, hogy Trump és más populista politikusok oly népszerűvé válhattak a huszonegyedik században.
Piketty könyve anno hetekig vezette a népszerűségi listát az Egyesült Államokban, ahol Trump épp azzal győzött, hogy rozsdaállamokban megszerezte a munkásosztály támogatását. Az USA-ban azokat nevezik rozsdaállamoknak, melyek a globalizáció hatására leépültek, mert a vállalkozók külföldre vitték a munkahelyeket az olcsóbb munkabérek miatt.
Milyen hatása volt Trump adóreformjának?
Az 1500 milliárd dolláros adóreformot Trump a legnagyobb teljesítményének tekinti – nem alaptalanul. Az amerikai konjunktúrára kedvező hatást gyakorolt, a munkahelyek száma valóban növekedett és az órabérek is emelkedni kezdtek. Igaz, hogy közben az államadósság is emelkedett: immár meghaladja az éves GDP 100 százalékát – számol be a Guardian.
Tovább nőtt viszont a szakadék a szupergazdagok és a munkásosztály között – állapítják meg a könyv szerzői, akik arra is rámutatnak, hogy egyáltalán nem vadonatúj tendenciáiról van szó: a demokraták és a republikánusok egyaránt csökkenteni igyekeztek a felső 0,1 százalék adóterhelését.
Korábban a magas adókat azzal indokolták, hogy az egyenlőtlenség veszélyeztetheti a társadalom stabilitását, illetve, hogy az államkasszát a szupergazdagoknak jobban kell támogatniuk, mint a bérből élő honfitársaiknak. 1960-ban a leggazdagabb 400 család még 56 százalékos adókulccsal adózott, ez 1980-ra 40 százalékra csökkent. Most pedig ugyebár 23 százalék. De nem is ez a fő baj, hanem az, hogy a leggazdagabbak adóparadicsomokban rejtik el a pénzüket vagyis szinte egyáltalán nem adóznak a bevételeik jelentős része után – állapítják meg a szerzők.
Trump például 16 éve nem fizet adót
Választási kampánya során dicsekedett ezzel Donald Trump, akit most a demokraták bírói úton kényszerítenek arra, hogy közzétegye adóbevallását. Régebben az elnökjelöltek az Egyesült Államokban ezt kötelezőnek érezték, de ebben is új időszakot élünk.
Trump a saját társadalmi rétegét, a szupergazdagokat juttatta előnyös helyzetbe a nagy adóreformmal is, melyet úgy adott el, mint forradalmi változást a munkásosztály helyzetének javítására – állapítja meg az Igazságtalanság diadala című könyv.
