Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.
Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.
Egy hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermek agya úgy néz ki, mint egy magas társadalmi-gazdasági környezetből származó, alváshiányos és stresszes gyermeké – összegezték egy friss amerikai kutatás eredményeit.
Környezet, társadalom, vezetés – az ESG betűszó új megközelítést hoz a vállalatok, így közvetetten minden ember fenntartható életmódjába. Arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mivel több a greenwashingnál, Jamniczky Zsoltot, az E.ON vezérigazgató-helyettesét és Simák Pált, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük fenntarthatósági podcastunkban.
Mitől leszünk mérgezően pozitívak vagy negatívak? A genetikán és a szülői háttéren kívül a minket körülvevő környezeti hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. És azok segíthetnek minket meggyógyítani is.
Járványügyi szempontból is rámutatott a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek fontosságára a Michigani Egyetem és a Coloradói Egyetem tudósainak kutatása.
A leggazdagabbak tényleges adókulcsa jóval kisebb, mint az amerikai átlagé.
Különös hangulatú, napjaink társadalmi problémáira maró iróniával reagáló szatíra az HBO Fehér Lótusz című sorozata.
Szelektív a szolidaritás a magyar kormányban, az oktatás után a szociálpolitikát is ideológiai alapon működtetnék. Egyelőre a vagyoni szakadékot a gazdagok és a szegények között nemhogy nem csökkentik, épp a kormány intézkedései teszik még nagyobbá azt.
Olyan társadalmi problémákat hozott felszínre a koronavírus, amik orvoslására a legnagyvonalúbb adományozás sem elég. Megoldást csak a vagyonosok adóztatása jelenthet.
Hatalom- és tőkekoncentráció, a tolerancia csökkenése, idegengyűlölet, létbizonytalanság és egzisztenciális félelmek - a járványok sok száz évvel ezelőtt, így a XIV. században is ezekkel a társadalmi hatásokkal jártak. Nincs új a nap alatt.
A mélyben szunnyadó indulatok berobbanásával minden előjel nélkül váltott ki az afroamerikai George Floyd halála világszerte tüntetéseket a rasszizmus és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. A szobordöntésekben manifesztálódó akciók segíthetik a jobbító szándék diadalát, de az elfajulásuk visszaüthet.
Szolidaritás, a munka radikális újraértelmezése és demokratikus társadalom: több mint ezer, a nemnövekedéshez különböző szállal kötődő ismert tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész támogatja azt a nyílt levelet, ami a gazdaság átalakítását szorgalmazza.
A 400 leggazdagabb család az Egyesült Államokban tavaly átlagosan 23,2 százalékos adót fizetett, míg az amerikai lakosság alsó 50 százaléka 24,2 százalékot – ilyenre eddig még nem volt példa az USA történetében. Mindez annak a nagy adóreformnak az eredménye, melyet Donald Trump 2017-ben harcolt ki a szupergazdagoknak.
Az óvodában a népszerűtlen gyerekek kicsit gyakrabban kapnak el valamilyen betegséget - ezt állapította meg egy frissen publikált norvég tanulmány.
A gyerekek aludtak, amikor a fal kidőlt.
Az ország egyik legszegényebb régiójában elterülő kistelepülésen a legmodernebb programozási ismeretekkel ismerkednek a roma gyerekek. A két cég és helyi civilek összefogásával indult program valós kitörést jelenthet egy olyan faluból, ahol néhány éve egyetlen érettségizett élt. Ő ma a program egyik motorja.
Az ok az egyenlőtlen fejlődés. Kínában és Indonéziában az emberek 90, a Fülöp-szigeteken valamivel több, mint 50%-a véli úgy, hogy valamit tenni kell a társadalmi egyenlőtlenség fokozódása ellen – írja a Világbank friss jelentése, mely a globális gazdaság legsikeresebb régiójával, Ázsia keleti részével foglalkozik.
Szenvedélyes beszédet mondott a Harvard Egyetem diplomaosztó ünnepségén Mark Zuckerberg. A Facebook alapítója hosszú kihagyás után tért vissza az egyetemre, hogy átvegye díszdoktori címét.
Míg a magyar társadalom nem roma tagjainak harmada egyetemre jár, a romáknak mindössze az ötöde jutott el az érettségiig, ami bár javuló arány, de kevés a társadalmi szakadék felszámolásához, az csak lassuló ütemben mélyül.
