Fontos a bankszektor minél gyorsabb és hatékonyabb digitalizációja, mivel a jól működő bankrendszer a gazdasági siker egyik záloga – mondta sajtótájékoztatóján Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Becsei szerint jelenleg nem érvényesül az azonos tevékenység, azonos szabályozás elv a bankok és a technológiai cégek között, ez egyenlőtlen versenyhez vezet. Ennek legszemléletesebb példája az elektronikus lakossági átutalásokat terhelő pénzügyi tranzakciós illeték, amely a magyarországi bankokat sújtja, a külföldi székhelyű fintech cégeket nem. A 226 milliárd forintos tranzakciós illetékből a lakossági átutalások 15 milliárd forinttal részesednek. A technológiai cégeknél ugyanakkor adatvédelmi, terrorizmus-finanszírozási, fogyasztóvédelmi és pénzügyi stabilitási kérdéseket is fokozottan figyelembe kellene venni – mondta.

A digitalizáció a legfőbb téma a pénzintézeteknél, minden bank elemi érdeke ennek megvalósítása. A szövetség kidolgozta a 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagját, ezek között van a készpénzhasználat visszaszorítása digitális fizetési megoldásokkal, vagy a földhivatali és gépjármű-nyilvántartási folyamatok digitalizációja, a digitális dokumentumkezelésre való átállás támogatása.

Javasolják a lakossági tranzakciós illeték eltörlését, és azt is, hogy a családvédelmi akcióterv elemei digitális igénylési és szerződéskötési folyamattal legyenek elérhetőek.

Kovács Levente főtitkár azt mondta, hogy új korszak előtt áll a bankszektor, a digitális világra való felkészülés egyik legfontosabb eleme az ügyfélazonosítás, amit október 31-ig kellett elvégezniük az ügyfeleknek. Magyarországon az azonosításból félmillióan kimaradtak, ezek a passzív számlatulajdonosok, alkalmi számlahasználók néhány tízezren, és mintegy húszezren azok, akik nem reagáltak a banki megkeresésekre.

Jelasity Radován alelnök azt mondta, hogy a bankok léptek be leghamarabb a digitalizációba. Hozzátette: a magyarországi bankok néhány szempont alapján már az osztrák bankok előtt járnak a digitalizációt tekintve, így például az átutalások gyorsaságában.

Csányi Péter, a digitalizációs munkacsoport elnöke ismertette a készpénzmentesítési javaslatcsomag pontjait és kiemelte:

Magyarországon közel 6 ezer milliárd forintra, történelmi csúcsra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége

2018 végére, ez 18,7 százalékos növekedés egy év alatt. Az okok közé sorolta a tartósan alacsony kamatokat, a tranzakciós illetéket, a 150 ezer forintig ingyenes havi kétszeri készpénzfelvételt, a készpénzben fizetett nyugdíjak magas arányát. Javaslatuk szerint

bővíteni és optimalizálni kell a digitalizált hitelezési és ügyfélkiszolgálási folyamatokat, a banki működés adminisztrációs költségeit pedig csökkenteni kell

– mondta. Javasolják, hogy a vállalkozásokra érvényes készpénzhasználati limit a jelenlegi 1,5 millió forintról csökkenjen 500 ezer forintra, és szorgalmazzák az 500 ezer forint feletti elektronikus tranzakciók ellenőrzését. Ajánlásaik között szerepel az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba terelése is – ismertette.

Azt várják, hogy a digitalizációval költségcsökkenés, nagyobb versenyképesség érhető el, az árnyékgazdaság szűkülésével pedig a költségvetési bevételek is nőnének – összegezte.