Várhelyi: "Nem fogadok el utasítást semmilyen kormánytól"
Utolsó frissítés:
Várhelyi Olivér csütörtökön három órán át válaszolt az Európai Parlamenti külügyi szakbizottságának kérdéseire és folyamatosan Orbán Viktor kijelentéseivel szembesítették.
Most érkezett
Harmadszor kérdeznek rá a kormányhoz fűződő viszonyára
És harmadszor mondja el, hogy uniós biztosként az uniós szakpolitikákat kell végrehajtania. Ennek stratégiáját kialakította, a célja az, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy az érintett országok ezt tiszteletben tartják.
Képzelje el, hogy van egy tagjelölt ország, amelyben olyan fejleményt tapasztalunk, amely esetén, ha már tag lenne, elindítanák a 7. cikkely szerinti eljárást – szól a pótkérdés, erre Várhelyi annyit mond: ha visszalépést tapasztalnak, a tárgyalások leállhatnak, és a pénzügyi támogatásokat is felfüggeszthetik. Ezekkel kész is élni – erősíti meg.
Percről percre
Segíteni kell Ukrajnát
Várhelyi korábban arról beszélt, hogy 2020 közepéig kell hosszú távú stratégiát kialakítani a keleti partnerség terén. Erről szól az első rövid kérdés.
Ukrajna teljes integrációja Kijev kérése, ezen el kell gondolkodni. Még a jelenlegi helyzetben is meg lehet tenni a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, ezzel is segítve, hogy stabil piacgazdaságot építsen ki. Úgy látja: Ukrajna kiszolgáltatottságának egyik oka az, hogy nincs erős gazdasága.
El kell gondolkodni a viszonyon a törökökkel
Georgios Georgiou megint csak a magyar kormányhoz fűződő viszonyáról kérdezi, Várhelyi ismét ugyanazt válaszolja
- függetlenség
- kollegialitás.
Pótkérdésként Törökországot veti fel a képviselő, és újból Orbán Viktor Ankara-politikáját. Erre Várhelyi úgy válaszol: "Törökországgal kapcsolatban egyértelmű az álláspontunk a jogállamisággal kapcsolatban. De visszalépés történt, ez az egyik fő oka annak, hogy leálltak a csatlakozási tárgyalások.
El kell gondolkodnunk abban, hogy milyen viszonyt kell kialakítanunk.
A magyar kormányról nem ejt szót.
És itt véget ér a kérdések első köre, a koordinátoroké. Jönnek a rövid kérdések, csaknem két óráig.
Maradjanak az orosz szankciók
Segítenünk kell Ukrajnát, hogy területi integritását visszaszerezze, ha kell az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartásával – emeli ki Várhelyi a keleti partnerséggel kapcsolatos kérdésre.
Itt szembemegy több országgal, például Magyarországgal is, amely nem támogatja a szankciókat.
Hogyan is áll a bővítés?
Jean-Claude Juncker öt éve arról beszélt, a mandátuma idején nem lesz bővítés, nemrég pedig a tagországok verték vissza a csatlakozási tárgyalás megkezdését. De mi is történt októberben? Ebben a cikkben írtunk arról, hogyan lett szomorú szappanopera a bővítés folyamata.
Elhatárolódást várnak el Várhelyitől
Orbán sajátjaként tekint erre a posztra – mondja Ernest Urtasun zöldpárti képviselő, felidézve a türk tanácsban elhangzottakat, ahol a magyar miniszterelnök együttműködést ígért a tanács országainak. Majd elhatárolódást vár el.
Várhelyi azt válaszolja: "biztosként megválasztásom napjától függetlenként fogok eljárni, nem leszek hajlandó utasítást elfogadni, a kollegialitás elve alapján fogok dolgozni".
Nyugat-Balkán: el kell oszlatni az aggályokat
Ilhan Kjucsjuk liberális képviselő arról kérdezi, hogyan tudja meggyőzni a tagországokat arról, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Várhelyi válaszában kiemeli, hogy a csatlakozást a tagországok is támogatják, az ő feladata az lesz, hogy eloszlassa az aggodalmaikat. Az egyik ilyen a bevándorlás ezekből az országokból.
Arról is kérdezik, hogyan lehet megreformálni a csatlakozási folyamat keretét – szerinte alapvető feltételeket teljesíteni kell, de a tagországok tempóját is figyelembe kell venni.
"Nem fogadok el utasítást semmilyen kormánytól"
Az Európai Néppárt után a baloldali képviselő kérdezi. És itt az első kemény kérdés: Magyarország állandó képviselőjeként meg kellett védenie a magyar kormány álláspontját, olyan törvényeket is, amelyek miatt épp az EP kezdeményezte a jogállamiság megsértése miatti 7. cikkely szerinti eljárást. Hogyan tudja garantálni, hogy ezek a normák érvényesülnek? – kérdezi Tonino Picula.
"Biztosként az lesz a feladatom, hogy az Európai Uniót képviseljem, és ezt fogom tenni" – válaszol Várhelyi.
Emlékeztet, amikor korábban az Európai Bizottságnál dolgozott, "nem fogadott el utasítást semmilyen kormánytól", és ez így lesz most is.
A jogállamiság esetében pedig azt ígéri, szorosan együtt fog működni ezekkel az országokkal. Ennek érvényesítése érdekében "minden lehetséges eszközt" felhasznál, akár a pénzügyi segítség felfüggesztését is.
"Jogállamiság nélkül nincs piacgazdaság"
Bár októberben elutasították, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, továbbra is célom, hogy ez megoldódjon – válaszolja az első kérdésre Várhelyi. Azt ígéri, kész lesz arra, hogy megtárgyalják a problémákat, elsősorban a jogállamiságot. Intenzívebben kell együttműködnünk az igazságszolgáltatás vagy a korrupció terén. Az első azonban az ígéretünk betartása – vagyis a tárgyalások megkezdése – mondja.
Az is probléma, hogy gazdaságilag nagy a különbség az uniós és a tagságra váró országok között. A piacgazdaság persze a jogállamiság nélkül nem működhet, de az egymás közötti együttműködés nélkül sem.
Bosznia-Hercegovina szempontjából a legfontosabb az, hogy a bizottság által megszabott reformelvárások teljesüljenek. De az is fontos, hogy legyen kormánya az országnak, hiszen egy éve nincs – emeli ki Várhelyi, aki támogatja az Egyesült Államok szerepvállalását.
Összefoglalás, taps
Várhelyi Olivér összefoglalta a legfontosabb tennivalókat:
- Elkezdeni a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Hatékonyabb csatlakozási folyamat, amelynek része az országokban élők segítése.
- A szomszédságpolitikában a stabilitás erősítése, Ukrajna területi integritásának fenntartása.
- A nemzetközi támogatások és előtámogatási támogatások célja a beruházás és a reformok erősítése az érintett országokban.
Beszédét kis taps követi, és most jönnek a kérdések.