szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Ha valóban magyar biztos felel majd a csatlakozásért, kemény feladat vár rá.

„Előbb a reformok, csak azután a felvételi tárgyalások véget nem érő szappanoperája" – jelentette ki Franciaország európai ügyekkel foglalkozó minisztere, miután harmadszorra is megvétózta Albánia és Észak-Macedónia kérelmét Luxemburgban. Az ülésen Magyarországot képviselő külügyminisztériumi államtitkár, Magyar Levente „tragédiaként” jellemezte a halasztást, Johannes Hahn, a bizottság csatlakozási tárgyalásokért felelős tagja pedig így fogalmazott: „nem dicsőséges nap ez az Európai Unió történetében". Hahn joggal hivatkozott arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság távozó és Ursula von der Leyen, a testület megválasztott elnöke egyaránt támogatásáról biztosította a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását. Miért vétózta meg Franciaország a két kis balkáni állam számára oly fontos csatlakozási tárgyalások megkezdését?

„Hatékony a felvételi rendszer? Szerintünk nem" – érvelt az újságírók előtt Amelie de Montchalin. Franciaország európai ügyekkel foglalkozó minisztere Emmanuel Macron államfő régi bírálatára utalt, mely szerint az egykori szocialista országok túlságosan könnyen juthattak be az Európai Unióba, mert fűt-fát ígértek – belépésük után pedig tetszésük szerint értelmezték az uniós jogi normákat. Ezt Macron mindenekelőtt Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban fogalmazta meg még abban az időszakban, amikor az európai liberálisok vezetőjeként szembeszállt az illiberális irányzattal.

Csakhogy azóta Macron elnök alkut kötött a visegrádi államokkal, hogy létrejöhessen az új Európai Bizottság. Így fogadták el előbb a tagországok, majd az Európai Parlament Ursula von der Leyen személyét, aki így megkapta a lengyel PiS és a Fidesz szavazatait is. A béke azonban itt véget ért: az Európai Parlament visszadobta a magyar és a francia biztos jelölését is. Macron elnök megsértődött, ezt követte az, hogy újra keresztbe tett az uniós terveknek a Nyugat-Balkánon.

A Balkánon a nagyhatalmak versengése zajlik

A francia vétó, amely az EU többség akaratával szemben jött létre, akadályozza azt, hogy nagyhatalomként vegyünk részt a játszmában – hangsúlyozta az EU bővítési biztosa, akinek a helyére Von der Leyen épp a magyar Trócsányi Lászlót szemelte ki. Orbán Viktor pedig nem győzi hangsúlyozni, ez milyen fontos terület Magyarország számára, azért is, mivel a kormány támogatja a balkáni államok uniós integrációját. Pénteken Párizsban, Emmanuel Macron oldalán ezt a kormányfő azzal is magyarázta, hogy így az unió déli határa távolabbra tolódik. Az is fontos lehet azonban a magyar diplomácia számára, hogy ezen a területen az orosz és a török vezetés is aktív, ez teret adhat a velük való közvetlen egyezkedésre.

Mit akar az USA?

Az Egyesült Államok támogatja a balkáni államok uniós integrációját, mert így akarja ellensúlyozni az orosz befolyást a térségben. Montenegróban az oroszok puccsot szerveztek, hogy megakadályozzák a kis állam csatlakozását a NATO-hoz. A puccs nem sikerült, Montenegro a NATO tagja lett, éppúgy mint Albánia.

Mindkét kis balkáni állam a tengerpartja miatt fontos az amerikaiaknak, akik azt akarják megakadályozni, hogy az orosz flotta kikötőhöz jusson a Földközi-tenger keleti medencéjében. Szerbia kivételével az összes balkáni hadügyminiszter elment az amerikai hadügyminiszter meghívására Zágrábba, ahol megtudhatták: mit vár tőlük az Egyesült Államok a huszonegyedik században?!

Amikor egyes balkáni miniszterek a gazdasági nehézségekre hivatkoztak, akkor az USA hadügyminisztere nagyvonalúan azt tanácsolta nekik: forduljanak az Európai Unióhoz, Brüsszel prioritási listáján viszont mind lejjebb szorul a Balkán. Valójában nemcsak Franciaország ellenzi a bővítést, hanem sok más tagország is amellett van, hogy csak a távolabbi jövőben kerüljön sor arra. Van az uniónak problémája enélkül is elég.

Az érintett államokban azonban az Európa-párti politikai irányzatok gyengülését válthatja ki a megismételt visszautasítás. A viszonzatlan szerelem tartósan nem maradhat fenn, különösen, ha vetélytársak jelentkeznek. De most Oroszország és Törökország is elsősorban a Közel-Keleten van elfoglalva. Így a Nyugat-Balkán kis és szegény államai joggal érezhetik úgy, hogy az uniós jövőjük bizonytalan, mert a nagyhatalmak számára nem jelentenek túlságosan sokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bajnai Gordon és a DK is Demeter Szilárd kirúgását várja

Bajnai Gordon és a DK is Demeter Szilárd kirúgását várja

Kásler: A magyar egészségügy bírni fogja a nyomást

Kásler: A magyar egészségügy bírni fogja a nyomást

Vámos Miklós Demeter Szilárdnak: Takarodjon melegebb éghajlatra!

Vámos Miklós Demeter Szilárdnak: Takarodjon melegebb éghajlatra!