„Újabb elismerés az IMF-től a magyar gazdaságnak” címmel adott ki közleményt a pénzügyminisztérium annak apropóján, hogy a Nemzetközi Valutaalap nyilvánosságra hozta éves jelentésének végleges változatát. A tárca szerint „az átfogó, javaslatokat is tartalmazó dokumentum teljes elismeréssel szól a növekedésbarát adópolitika eredményeiről, a bérfelzárkózást elősegítő, a munkanélküliséget visszaszorító és a gazdaság sérülékenységét csökkentő kormányzati intézkedésekről”.

„A jelentés szinte minden területen pozitívan értékeli a magyar gazdaság teljesítményét, hazánk idei bővülését – a tárca várakozásaihoz hasonló mértékre – 4,9 százalékra prognosztizálja. A Valutaalap szerint a kormány Versenyképességi Programja megfelelő lépéseket tartalmaz a jövőre nézve, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelhetik. Az elemzés az államháztartási folyamatokról és az adósságkezelési stratégiáról szólva kifejti, hogy a magyar gazdaságot korábban veszélyeztető külső kockázatok jelentősen csökkentek” – írja a minisztérium.

A jelentés (ahogy annak nem végleges változata) valóban elismeri a magyar gazdaság jó mutatóit, illetve aszerint a Versenyképességi Program és a jegybank javaslatai jó irányba mutatnak. Ugyanakkor az elemzés számos problémára is felhívja a figyelmet, és külön hangsúlyozza, hogy ideje nekilátni a szükséges szerkezeti átalakításoknak.

A valutaalap szakértői szerint elérkezett az ideje reformok bevezetésének, amelyek orvosolni tudnák az ismert, vállalkozást gátló problémákat, ezekre a versenyképesség további javítása miatt lenne szükség:

• Egyszerűsíteni és gyorsítani kellene az adminisztrációs folyamatokat,
• Javítani kellene az államigazgatási és közbeszerzési gyakorlatokat,
• A kis- és közepes vállalkozások tekintetében egyszerűsíteni kellene a szabályozói környezetet, illetve ritkábban kellene azon változtatni.

A szakértők az államháztartás hiányának (és azáltal az államadósság szintjének) leszorítása érdekében is ajánlanak lépéseket:

• Az adókedvezményeket szűkíteni kellene,
• Az adófizetői bázist ki kellene terjeszteni,
• A szektoriális adók kivezetését folytatni kell,
• Az állami kiadásokat vissza kellene fogni, különösen az államigazgatást racionalizálni kellene, ezáltal vissza lehetne fogni a közalkalmazottakra kifizetett bérkiáramlást (az állami szférában felszabaduló munkaerő ráadásul enyhíthetné a versenyszféra munkaerő-hiányát),
• A közösségi közlekedés és az energiaárak támogatását szintén racionalizálni kellene.