A kormány összesen 420 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a gazdaságvédelmi intézkedésekhez a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból – nyilatkozta a pénzügyminiszter az MTI-nek. Varga Mihály hozzátette: a GINOP éves fejlesztési keretének módosításával többletforrás juthat egyebek mellett a bértámogatási programra, a vállalatok kapacitásbővítéseinek és beruházásainak támogatására, továbbá kedvezményes vállalati hitelekre is.

A GINOP uniós fejlesztési támogatásokat, illetve azok tagállamok általi elosztását takarja.

Jól jött a gyenge forint

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy bár a GINOP – hasonlóan valamennyi hazai operatív programhoz – rendkívül előrehaladott állapotban van, a szabad források felmérésével és a program gazdaságvédelmi szempontú újratervezésével jelentős forrásokat szabadított fel a kormány. Ezt a mozgásteret növelte az elmúlt hónapokban kialakult HUF/EUR árfolyamváltozás is. Ebben az esetben sem beszélhetünk tehát arról, hogy az Európai Unió a már megítélt kereten felül további forráshoz jutatta volna Magyarországot a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben – emlékeztetett a pénzügyminiszter.

A „kialakult árfolyamváltozás” (ahogy a miniszter fogalmazott) erős eufemizmus, azt takarja, hogy a forint árfolyama nagyot zuhant az euróhoz képest. Így egy euró több forintot ér, vagyis ugyanannyi, Brüsszelben euróban számolt uniós támogatásból több, Budapesten forintban számolt támogatás jön ki.

Az „előrehaladott állapot” pedig magyarul azt jelenti, hogy a kormány az erre az uniós költségvetési ciklusra rendelkezésre álló forrásokat már az elmúlt években igyekezett kipörgetni, lekötni. Így Brüsszel hiába könnyítette meg a még rendelkezésre álló források átcsoportosítását a járvány miatt, Magyarországnak relatíve szűk a mozgástere, hiszen már csak kevés szabad forrás áll rendelkezésre.

Az elmúlt hetekben a kormány részéről ismétlődően (a megszokott retorikába illeszkedően) támadták az Európai Bizottságot azért, mert „nem segít” a járvány és a gazdasági válság elleni védekezésben. Ehhez fontos megjegyezni, hogy az uniós költségvetés nem rugalmas, új pénzt nem lehet benne előteremteni. Azonban az EU a lehetőségeihez képest jelentős módosításokat hajtott végre, hogy finanszírozást, illetve legalább mozgásteret biztosítson a tagállamoknak.

Magára hagyta volna Magyarországot az EU a koronavírus elleni harcban?

Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit - így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői.

A bértámogatási programra is jut

A kormány döntésével a Pénzügyminisztérium végrehajtásában működő GINOP keretében 310 milliárd forint vissza nem térítendő forrást és 110 milliárd forint 0 százalékos hitelt állít a gazdaságvédelemi akcióterv szolgálatába – ismertette Varga Mihály. Mint mondta: a GINOP éves fejlesztési kerete tartalmazza a program aktuális felhívásait és azok keretösszegeit, a módosításával pedig lehetőség van a kormány által elfogadott, és a programba illeszkedő gazdaságvédelmi intézkedések beépítésére, ezek alapján új pályázati felhívásokat meghirdetésére. A GINOP így olyan gazdaságvédelmi programokra tud fedezet nyújtani, mint a vállalkozásokat segítő bértámogatás: a 200 milliárd forint összegű program keretében a kieső munkaidőre (maximum 85százalék) eső munkabér 70 százalékát megtéríti az állam a vállalkozások számára. A Kurzarbeithoz hasonlóan a kutató-fejlesztők, mérnökök speciális bértámogatása is megvalósítható a GINOP forrásainak terhére, az ehhez szükséges 30 milliárd forint rendelkezésre áll.

Máris módosított a kormány a bértámogatáson, kétórás munka után is lehet kérni

Hitelt is igényelhetnek a cégek a fizetésekre, és a kormány ígérete alapján egyszerűsödik a kérelmezés folyamata is.

A járványveszély következtében gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások kapacitásainak újraépítése kulcsfontosságú a gazdaság újraindítása szempontjából – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a vállalkozások termelékenységének és technológiai megújulásának támogatására közel 74 milliárd forintos kerettel készítenek elő felhívásokat. Ezen felül digitális készségfejlesztő program indulhat 7 milliárdos kerettel, amely az igények nagyságától függően növelhető, valamint 110 milliárd forint 0 százalékos forgóeszközhitellel segítik a válságban leginkább érintett ágazatokat az MFB Pontokon keresztül.