Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a www.nfsz.munka.hu holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni - jelentette be sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A változások közül a legfontosabb, hogy

a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz,

eddig csak a 30-50 százalékos kiesés esetén kérhették a cégek, ez bővült tehát 75 százalékra. Abban nincs viszont változás, hogy a támogatás maximálisan a minimálbér kétszeresét kitevő - tehát nettó 214 130 forintos - fizetés után igényelhető.

A vállalkozások ezen felül mindössze

0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek.

A bértámogatási rendszer bevezetését Palkovics László, az ITM vezetője jelentette be két héttel ezelőtt, a sokak által várt szisztéma többé-kevésbé pontos részleteire aztán április 10-ig kellett várni. Akkor derült ki például az, hogy legfeljebb a minimálbér kétszeresét elérő fizetés után igényelhetik a cégek maximálisan három hónapra, és hogy miközben a támogatás a kieső munkaidőre szóló bér 70 százalékát fedi, a cégek kötelesek erre az időre is a teljes munkabért kifizetni. Ez alapján elemzők úgy kalkuláltak, hogy a támogatás maga mindössze a bérköltségek 10-20 százalékát fedezi.

A rendeletről bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

Több a kivétel, mint a szabály: elég szűkmarkú lett a bértámogatási rendszer

Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely a kieső munkaidőre szóló 70 százalékos bértámogatást szabályozza. Végignéztük, elég sok kérdésünk maradt.

A mostani változásokat ismertető ITM-államtitkár, Bodó Sándor közölte, hogy a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok sem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz. (Ebben egyébként nincs változás, az eredeti rendelet is így szólt.)

A rendszert amiatt is bírálatok érték, hogy annak kötelezően része egyfajta tanfolyam ("egyéni fejlesztési idő"), amelyet a munkáltató a támogatott időszakban biztosítani köteles - ez nem tűnik különösen ésszerű megoldásnak. A rendelet ezen túl néhány homályos pontot is tartalmazott, például azt, hogy a  "munkaadónak hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek". Az újítás, hogy mostantól

nem kell megindokolni a gazdasági nehézségek okát.

Az is könnyítés, hogy a munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló

megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak.

További fontos változás, hogy

a létszámtartási kötelezettség is csak a támogatott munkaerőre vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra.

A bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet - tette hozzá az államtitkár.

Finomhangoltak

Az eredeti rendelet nyilvánosságra hozatala előtt a Liga Szakszervezetek vezetője, Mészáros Melinda számolt be arról, hogy a kormány Palkovics László bejelentése után egyeztetett a szociális partnerekkel a rendszerről, amelyet az elnök nem tartott elégségesnek. Sajtóértesülések szerint azonban nem csak a kis- és közepes vállalkozások bírálták a rendszert, de tőkeerősnek számító multik is. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségese nem elég határozottnak nevezte, míg a napokban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is kritizálta. A Portfolio a hétvégén már arról írt, hogy a múlt csütörtökön hatályba lépett rendeleten akár hétfőn megszülethetnek a módosítások - ez meg is történt. A változtatást elismerte vasárnap Palkovics László is, aki a Hír Tv-nek beszélt arról, hogy az ipari partnerek számára is pontosítanak néhány elemet.

A változtatás legfontosabb motivációja nyilvánvalóan az, hogy a bértámogatás nélkül a cégek egyre nagyobb számban kényszerülnek arra, amit a kormány szeretne elkerülni: nagy számú leépítésekre. A GKI friss felmérésében megkérdezett cégek válaszai alapján úgy kalkulált, hogy a jelenlegi feltételek mellett 90-100 ezer ember veszítheti el az állását a közeljövőben, a munkanélküliek aránya pedig 10 százalékra is felkúszhat.

A Portfolio beszámolója szerint Parragh László üdvözölte a bejelentést, és azt is hozzátette, a gyors reagálásnak a mostani válságban fontos szerepe van, de előfordul, hogy a gyorsaság miatt a jogszabály "elsőre nem kellően alapos és körüljárt", de ez nem lehet akadálya a finomhangolásnak.

Képünk illusztráció