Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
2011 óta, amikor bevezették a társaságiadó-támogatások új rendszerét, összesen 790,3 milliárd forintot kaptak a sportszövetségek és egyesületek a cégek társasági adójából – küldték meg a szövetségek a számokat a 24.hu kérésére.
Egy éve ilyenkor 658 milliárd forinton állt a számláló, de a 2019/2020-as idényre csak 70,8 milliárd forinttal nőtt a szám, a további 61,5 milliárd forint még az, amennyivel a korábbi évek számlái nőttek. Az, hogy évekre visszamenőleg nő az összeg, nem újdonság, tehát azt is feltételezhetjük, hogy az idei összeg is nőni fog még. Ez így teljesen szabályos: a támogatási időszak még tart, és ha meghosszabbítják a pályázatokat, akkor utólag korrigálhatóak az adatok.
Egyelőre az látszik, hogy a kézilabda megelőzte a focit: a Magyar Kézilabda Szövetség 20,4, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig 19,4 milliárd forint lehívásáról számolt be az elmúlt egy évben.
Kilenc év alatt a futballra 320,7 milliárd forint jutott, a kézilabdára 179,6 milliárd. A kosárlabda 121, a vízilabda 85, a jégkorong 62, a röplabda 21 milliárd forintot kapott.
A klubok közül a legnagyobb támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta, kilenc év alatt 32,2 milliárd forintot, vagyis az összes futballra szánt pénz tizedét. A második legnagyobb összeg a veszprémi férfi kézilabdába kerül, kilenc év alatt 6,2 milliárd forint.
A mostani szezonban azonban már nem a felcsúti, hanem a fehérvári focira adták a legtöbb támogatást, 1,6 milliárd forintot, míg Felcsút csak 1,17 milliárdnál jár.
