Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet Matolcsy György jegybank elnök szerint, aki a beruházások szerkezetét bírálja és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent e heti írásában. A cikket a választási évben megugró hiány osorozásával kezdi.
Az idei második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés
– ismétli meg korábban részletezett álláspontját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI szerint. A cikk az "Áttérés az okostőke-intenzív pályára" címmel jelent meg, és a Magyar Nemzet internetes oldalán, a címlapon nem jelezték, hogy ezt Matolcsy György írta volna. Így Matolcsy nevére rákeresve lehet legegyszerűbben megtalálni az írást.
Matolcsy szerint a valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nem csak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az „okos” tőkebefektetésekre való áttérés helyett – fogalmaz a jegybank elnöke. Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen – szögezi le Matolcsy György.
Nem várt helyről kapott súlyos bírálatot a kormány: Matolcsy György üzent hadat a gazdaságpolitikának
A jegybankelnök, volt nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikája megugró inflációhoz és az ország elleni pénzügyi támadásokhoz vezet.
Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges „okos” beruházások aránya. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek, és nem az „okos” beruházások állnak.
Matolcsy György felveti azt is, hogy az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyagipari inflációt gerjeszt, amit a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos – hangsúlyozza.
Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. „Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” – állapítja meg az MNB elnöke.
