Nem várt helyről kapott súlyos bírálatot a kormány: Matolcsy György üzent hadat a gazdaságpolitikának

A kormány költekezését ellensúlyozandó a Magyar Nemzeti Bank vezetése „elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát” – írja a Magyar Nemzet online kiadásán Matolcsy György, a jegybank elnöke. Bár a jegybanknak nem mandátuma a fiskális politika, így az államháztartási hiány csökkentése sem tartozik feladatai közé, a jegybankelnök – volt nemzetgazdasági miniszterként – magáénak érzi azt. Ez magyarázza azt is, hogy miért negyedik a hadjárat – az elsőt ugyanis még nemzetgazdasági miniszterként vívta meg Matolcsy. Ez 2010-2012 között is a hiány csökkentéséről szólt (akkor erre az EU is kötelezte Magyarországot), 2013-as MNB-s kinevezése után ezt a jegybank által elindított növekedési fordulat követte, amellyel, mint fogalmaz „megnyertük az évtizedet”. A harmadik hadjárat a mérleg bővítése volt, vagyis jelentős mennyiségű pénz zúdítása a gazdaságra a koronavírus-járvány idején, enélkül – hangsúlyozza Matolcsy – Magyarország nem lett volna képes a hatékony válságkezelésre.

És itt következik a negyedik hadjárat, amely – bár óriási várakozás előzi meg az MNB Monetáris Tanácsának keddi, várhatóan kamatemelésről döntő ülését – nem a monetáris szigorítást jelenti Matolcsy szerint. A volt miniszter ezzel szemben az újraválasztásra készülve szabadon költekező Orbán Viktor miniszterelnöknek üzent a kormánypárti lap online kiadásában. Méghozzá azt, hogy

a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiányát hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.

Matolcsy szerint hibásak a költségvetés kiindulópontjai: „a 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben” – emeli ki, hozzátéve, az első negyedévi növekedés jobb lett a vártnál, és az év egészére 6 százalék körüli bővülést várnak, ami az (egyik) legjobb lehet az EU-ban.

Ezért szerinte jövőre már nem indokolt a magas deficit, annál is inkább, mivel most másfél éven belül visszatér az ország a krízis előtti GDP-szinthez – 2008 után ez hat és fél évig tartott. Ráadásul a válság idején felhalmozódott kereslet nem találkozik a kínálattal, ami kiugró inflációhoz vezet. (Ennek letörése már annál inkább feladata a jegybanknak.)

„Tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti” – bár nem mondja ki Matolcsy, de utalhat ezzel a kormány jövő évi, hiányból fedezett „ajándékaira”, így a gyereket nevelők szja-visszatérítésére és a hiteltörlesztési moratórium tervezett meghosszabbítására.

Azt is kiemeli, hogy az EU-s felmentés a hiánycél teljesítése alól nem feltétlenül jó tanácsadó: „már sokszor előfordult az, hogy nem kellett volna hallgatni az EU véleményére” – fogalmaz. Azt is kiemeli, hogy

a V4-csoporton belül nálunk a legmagasabb az államadósság, egyben itt tervezik a legmagasabb hiányt 2022-re, ami az EU-n belül is a harmadik legnagyobb lenne.

Matolcsy szerint az igazi kockázat az, hogy ha a pénzpiacok fenntarthatatlannak ítélik a magyar gazdaságpolitikát, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot. Szerinte ezt a moratórium célzott átalakítása és a költségvetés módosítása védhetik ki. Ami előbbit illeti: az MNB hétfőn reggel közleményben hívta fel a lakosság figyelmét arra, mennyit veszíthetnek azzal, ha hallgatnak a kormányra, és élve a lehetőséggel bennmaradnak a moratóriumban. Ami utóbbit: Matolcsy szerint az állami beruházások megfelezése elég lenne az egyensúlyi pályához való visszatérésre. Ráadásul a GDP arányosan 7,1 százalék helyett javasolt 3 százalékos szint nagyjából megfelel az EU-s átlagszint felső határának, amivel a pénzpiacok összehasonlítják a magyar adatot. „A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.”

Matolcsy jegyzetét – ahogy a Növekedés.hu-n megszokhattuk – egy idézettel zárja: „A bölcs ember többet tanul ellenségeitől, mint a bolond a barátaitól”. (Baltasar Gracián)