A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Egy új kor hajnalán – pénz a 21. században – ezzel a címmel adott ki egy kötetet a Magyar Nemzeti Bank a forint bevezetésének 75. évfordulójára. A kiadványt bemutató sajtótájékoztatón az MNB több vezetője is arról értekezett, hogy miképp néz ki a felkészülés arra, hogy a papírpénzeket és érméket online pénzre cseréljük le egyszer – írja a Telex.
Az egyértelmű a megszólalásokból, hogy ez a pillanat nem most jön el, nem a következő pár évben fogja a fizikai alapú forintot leváltani egy digitális pénz. A folyamat azonban, amelynek a vége egy ilyen csere is lehet, már látszik.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint három fő ok magyarázta a történelemben a pénzrendszer nagy változásait: ha a meglévő rendszert a gazdaság kinövi (mint a pengő-forint váltáskor), ha nagy technológiai változást látunk, illetve a geopolitikai átalakulások idején. Most a legnagyobb technológiai cégek már a saját fizetési rendszereiken dolgoznak, ezért a jegybankoknak is foglalkozni kell a témával, hogy ne hagyja le őket a világ.
Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója azt mutatta be, hogy Kína már a tesztszakasznál tart a digitális jüannal, de az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is foglalkozik a témával.
Arról pedig Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezetője beszélt, hogy egy digitális pénznél fontos adatvédelmi kérdések is felmerülnek, például ha a jegybank irányítja a központi rendszert, akkor ott sokkal kevesebb lehetőség volna a feketegazdaság működtetésére, cserébe viszont eltűnne az anonimitás, és sokkal nagyobb lenne a központosítás is. És persze az sem mindegy, hogy ha a jegybank közvetlenül lépne kapcsolatba a pénzt felhasználó lakossággal, akkor annak a változásnak a kereskedelmi bankok lennének a nagy vesztesei.
