Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egyelőre nem bizonyult elrettentő hatásúnak a kormány fekete foglalkoztatás elleni új szabályozása, részben azért sem, mert a jogsértésen kapott munkáltatók többsége az ellenőröktől hallott róla először – írta a Népszava.
Az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztálya idén április 26. és május 14. között végzett célvizsgálatot. Az ellenőrzések kiemelten az építőiparra – autópályák, hotelek, hidak, társasházak, családi házak, éttermek építésére, felújítási munkákra – irányultak. Az ágazatban folyamatosan emelkedik ugyanis a súlyos munkaügyi jogsértések száma, illetve a feketefoglalkoztatás.
A csaknem 900 építőipari vállalkozás 2520 dolgozóját ellenőrizve azt találta a hatóság, hogy a munkáltatók hatoda foglalkoztatja csak teljesen szabályosan dolgozóit. Minden harmadik építőipari munkavállalót viszont feketén dolgoztatnak. Ezek az eredmények hasonlóak a két évvel korábban lefolytatott célvizsgálat tapasztalataihoz, a trendek tehát nem változtak.
A főosztály jelentése azt is megállapította, hogy az új foglalkoztatásfelügyeleti előírások még teljesen ismeretlenek a munkáltatók és könyvelőik körében. Idén március 1-je óta a fekete foglalkoztatáson kapott cégek a büntetési tételek megfizetésén túl kötelesek az adóhatóságnál bejelenteni is az érintett munkavállalóikat. Legalább a minimálbér mértékéig, és legalább 30 napra visszamenőleg tehát járulékot kell fizetniük a feketén dolgozók után is.
A Népszava azt is írja, hogy az építőiparban a feketefoglalkoztatás 93 százalékban a bejelentés elmulasztásával valósul meg. A munkaügyi ellenőrök szerint tudatos jogsértésre utal az az elterjedt gyakorlat, amikor a helyszíni ellenőrzés megkezdése után – miután a dolgozó jelzi telefonon a helyzetet – a munkáltatók pár percen belül bejelentik az illegálisan foglalkoztatottakat.
