Bár az idei aratás rekordmennyiségű terményt hozott, és a minőségre sincs panasz, a gazdák mégis jelentős áremelkedésről számolnak be. Ez pedig meg fog látszani az új kenyér árában is: a malomipari cégek máris jelezték a sütőipari vállalkozásoknak, hogy a lisztárakban is drágulás várható.

Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének alelnöke így jellemezte a hvg.hu-nak a helyzetet: „6 tonnás termésátlag van az országban, ami rekordnak számít, és a gabona minősége sem rossz. Az ár részben azért emelkedett meg, mert a termelők visszatartják a búzát, és megvárják, amíg magasabb összegért tudják eladni. Emiatt nagyon kevés olyan gabona van a piacon. A kialakult keresleti piac pedig – a nagy termés ellenére – megemeli a búza árát.”

Magyarországon a takarmányosok is hozzájárultak az ár növekedéshez, mivel a rossz kukoricatermés kompenzációjaként elkezdtek jó minőségű búzát vásárolni a termékeikhez. Ezt a malomiparnál magasabb áron tették, így kialakult egy vásárlási verseny a két szektor között. Már a szezon elején a valaha mért legmagasabb induló ár volt: 60–62 forintba került a búza kilója, majd egy pár hét alatt rákúszott erre még 10 százalék. Az pedig, hogy a dráguló búza a takarmányárakba is beépül, az egyben azt is jelenti, hogy az élelmiszeriparnak is le kell követnie, vagyis más területeken (hús, tej) is drágulás várható.

MTI/EPA/Clemens Bilan

Még egy tényező emeli az árakat. „A világon mindenhol jelentős problémák vannak a terméssel, a legfrissebb előrejelzések szerint jóval kevesebb lehet a betakarított búza mennyisége az aratás végeztével, mint amire előzőleg a piaci szereplők számítottak, a világban előforduló természeti anomáliák miatt” – mondta a hvg.hu-nak Markovics Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. árupiaci szakértője. Kiemelte: Magyarország minden évben jóval több búzát termel, mint amit itthon fel tud használni, ez idén is így alakul, így az áru jelentős része külföldre megy, az exportárak pedig nagyban befolyásolják az itthoni piacot is. „Nyugat-Európában is igény lesz a jó minőségű magyar búzára, és ez a hazai árakat is feljebb tolja.”

Markovics Zsolt szerint a drágulás nem biztos, hogy tovább folytatódik. „A világban sok helyen tart még a betakarítás, és ha az elkövetkezendő hetekben mégis jobb adatok jönnének ki, mint amire jelenleg számítanak, az kicsit lehűtheti a piacot. Ennek köszönhetően azok a termelők, akik most visszatartják az árujukat, ismét megjelennek eladóként a piacon.”

De még az is bekövetkezhet, hogy rosszabbak lesznek a végső számok és tovább emelkednek az árak. E mellett a forint árfolyama is befolyásolja a belföldi árakat. „Ha a forint jelenlegi erősödése megáll és ismét gyengülés következne be, az is rontani tudja a helyzetet. Például egy nyolcforintos gyengülés mintegy 1600 forint emelkedést jelent a búza tonnánkénti árában, még akkor is, ha az euróban számított ára nem változik.” A játék tehát sokszereplős, lehet, hogy már a csúcson vagyunk, de az is lehet, hogy tovább emelkednek az árak.

AFP / Sputnik / Alexandr Kryazhev

Az áremelkedésben az alapanyag és a bérköltségek mellett az energiaárak változása és a benzin folyamatos drágulása is közrejátszik. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint az árak előzetes becslése gyakorlatilag lehetetlen. Ha viszont visszanézünk, már láthatunk emelkedést: a KSH adatai alapján ebben az évben 6 hónap alatt a fehér kenyér ára 19 forintot, a félbarnáé pedig 15 forintot emelkedett.

A pandémia ezt az ágazatot is átformálta

„Tavaly tavasszal, a felvásárlási láz a pékségeket is elérte, nagyon megugrott a kenyér iránti kereslet, de ez pár nap alatt csendesedett” – mondta a hvg.hu-nak Septe József. „A kijárási korlátozások miatt a finompékáru és a szendvicsek forgalma esett jelentősen, valamint az emberek szívesebben intézték a bevásárlásaikat nagyáruházakban, ahol egy helyen, gyorsan meg tudtak venni mindent.”

Az alapanyag-ellátásban itt nem volt elakadás, a mindennapi életben érzékelhető riadalom viszont a szakmai berkekbe is beszivárgott. Sok pék irreálisan nagy készleteket halmozott fel az alapanyagokból, ahogyan azt a többi ember is tette saját otthonában. A kisvállalkozásokat kevésbé érintették negatívan a lezárások, hiszen a kenyér egy alapélelmiszer, amit minden ember fogyaszt, a közintézményekbe szállító cégek viszont akár 70 százalékos kereslet csökkenést is tapasztalhattak ebben az időszakban.

Stiller Ákos

A többi ágazat leálló gyáraival szemben a sütőiparban a pandémia alatt is folyamatosan folyt a termelés, így rengeteg ember visszatért a területre a Covid előtti munkájából. Ezeket a dolgozókat viszont nem tudják sokáig megtartani, mert itt az éjszakai–hajnali munka és a hatnapos munkahét teljesen átlagosnak számít, ami nem túl vonzó. Azok a munkavállalók, akiknek külföldön megszűnt a járvány alatt a munkájuk és hazajöttek, amint enyhültek a korlátozások, elhagyták a hazai munkahelyeket és visszamentek külföldre dolgozni. „Napjainkra értünk el oda újból, hogy a munkaerőhiány jelentősen sújtja a vállalkozásainkat, néhány esetben már a működést veszélyeztetve.” Erre jelenthet megoldást a nagymértékű gépesítés és a hűtés, a késleltetett kelesztés, ami megszüntetheti a hétvégi és a hajnali műszakokat is, javítva ezzel az ágazat jelenlegi helyzetét. A munkaszervezés változtatásainak a Covid adott új lendületet: elkülönítették a műszakokat, szűkítették a termékpalettát és átszervezték a gyártást. A legtöbb sütőipari vállalkozás pedig a mai napig tartja ezeket az új szokásokat.

Változóban a fogyasztói szokások

A vásárlói preferenciák már jó ideje elmozdultak a tömegtermeléstől a kisipari termékek felé, a Covid pedig csak fokozta ezt. Mivel mindenki otthon volt és nem voltak program- vagy utazási lehetőségek, az ételekkel tudták feldobni az emberek a monoton hétköznapokat. A kézműves ételek és italok lassan a nagy gyártókhoz is beszivárogtak (például a nagyobb sörmárkáknál is vannak már a kézműveseket idéző termékek), a koronavírus alatt pedig az embereknek még több pénze és ezzel párhuzamosan igénye lett a különleges termékekre. Egy sima fehér kenyér napjainkban sokkal kevésbé eladható, mint pár évvel ezelőtt. Így a pandémiás időszak inkább ráerősített az eddig is érezhető folyamatokra, mintsem megváltoztatta azokat.

Emiatt a kis pékségek egyre nagyobb teret hódítanak, bár csak a piac 10–15 százalékát teszik ki. A marketingjüket a kovásszal készült kenyérre és a természetes alapanyagokra, illetve az egyedi termékekre alapozzák, amit egy kialakult vásárlói réteg keres. A minőséget hajlandóak megfizetni az emberek, így jóval magasabb árakon tudnak dolgozni, mint a többi vállalkozás. „Megmutatták a szakmának, hogy nem elég jó terméket sütni, jól is kell tudni eladni. A felmérések szerint az emberek már a minőség szerint választanak pékárut, nem az ára alapján”. A kézműves pékségek által kért összegek egyébként abszolút irányadónak tekinthetőek, a jó minőségű alapanyagok miatt.

Stiller Ákos

A multinacionális kereskedelmi láncok ezzel szemben alacsony árakkal és nagy mennyiségű termeléssel tartják magukat a piacon. Ezek a cégek többnyire külföldről hozzák be az alapanyagokat vagy a félkész árukat, amiket aztán itthon kisütnek. Ezzel nemcsak lenyomják az árakat, de a külföldről érkező termékek miatt a magyar kereskedőktől és pékségektől veszik el a profitot, miközben centralizálják a sütőipart. A másik nagy probléma az árleszorító hatás mellett, hogy a fogyasztók ezek alapján ítélik meg a magyar sütőipari termékek minőségét is.

A két tűz között (kézművesek és multik) pedig ott vannak a közepes méretű pékségek, akiknek lassan nem jut piaci rés a változások miatt. „A közepes méretű vállalkozásoknak nagyon el kell gondolkodniuk, hogy hova pozícionálják magukat, milyen utat választanak a további működéshez, fejlődéshez, fennmaradáshoz.” – olvasható a Magyar Pékszövetség honlapján.