2020-ban 150 571 forint lett az átlagnyugdíj, ez 6 százalékos növekedést jelent az előző évi adathoz képest. Fontos leszögezni, hogy az idősek jellemzően nem kaptak ilyen nagy arányú emelést: ehhez az értékhez nagyban hozzájárul az is, hogy változik a nyugdíjas társadalom összetétele. Az alacsony nyugdíjban részesülők közül sokan elhunytak, míg az újonnan nyugdíjba vonulók magasabb induló ellátást kapnak. Érdemes tudni továbbá, hogy a nagy többség kevesebb nyugdíjat kap havi 150 571 forintnál, éppen úgy, ahogyan az aktív dolgozók többsége is kevesebbet keres az átlagbérnél.

Mennyi állami nyugdíjat kapnak a mai idősek?

A KSH 2020. januári, igen részletes nyugdíjstatisztikái is azt bizonyítják, hogy Magyarországon nagyon súlyos probléma az időskori elszegényedés. A nyugdíjasok 85 százaléka havi 200 000 forintnál kevesebb pénzt kap az államtól, 70 százalék pedig 160 000 forintnál is kevesebbet! Az adatok pontos megoszlását az első ábra szemlélteti.

null

Egyre nő a szakadék az aktívak és az idősek között!

Tovább rontja a helyzetet, hogy a nyugdíjak sokkal lassabban emelkednek, mint a munkabérek. Hiszen az utóbbi években gyakori volt a 9-10 százalék körüli béremelkedés, miközben a rendszeres nyugdíjemelés csak az inflációt követi. Ennek következtében egyre romlik a nyugdíjak relatív vásárlóereje, amit jól mutat a nyugdíjak és a bérek arányának történelmi mélypontra süllyedése is. Most először fordult elő, hogy 50 százalék alá csökkent az arány: a nyugdíjak és egyéb ellátások a nettó nominális átlagkeresetnek alig 49,7 százalékát tették ki! Sőt, azt sem felejthetjük el, hogy a nyugdíjas infláció gyakran lényegesen felülmúlja a hivatalos áremelkedést, ami szintén negatívan befolyásolja az idősek anyagi helyzetét.

Mire mennyi pénzt tudnak költeni az idősek?

Arról is széleskörű statisztika áll rendelkezésre, hogy az elmúlt évek során miként alakultak az idősek kiadásai. A 65 év felettiek költekezési szokásaiból kiderül, hogy milyen életszínvonalat engedhet meg magának egy nyugdíjas Magyarországon. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogyan néz ki az idősek átlagos havi fogyasztása: a legfrissebb, 2019-es eredményeket a második ábrán mutatjuk be.

null

Láthatjuk, hogy a nemzetközileg is alkalmazott, az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján milyen kategóriára mennyi pénzt tudtak költeni a 65 év felettiek. Az összes fogyasztásuk nagyjából havi 122 000 forintra rúgott, ebből a legnagyobb részt egyértelműen az élelmiszer-kiadások tették ki. Megdöbbentő adat, hogy egy hónapban kb. 34 600 forintot, azaz napi 1 100 forintot költhetett ételre egy idős ember! Ugyancsak sok pénzt költöttek lakásfenntartásra és rezsire: ez átlagosan havi 25 000 forintot igényelt a költségvetésből. Ezzel szemben például ruházkodásra nagyon kevés pénzt, alig havi 3 000 forintot tudtak fordítani az idősek.

Miért szegényedünk el idős korunkra?

Az idősebb társadalmi réteg pénzügyi helyzete már jelenleg is aggasztó, de az idő előrehaladtával még sokkal súlyosabbra is fordulhat. A magyar nyugdíjrendszer szinte kizárólag az állami pillérből áll, hiszen foglalkoztatói pillér nincs, a saját nyugdíjcélú megtakarítások pedig kevésbé voltak elterjedtek a korábbi évtizedekben. Ennek következtében a nyugdíjasok teljesen ki vannak szolgáltatva az állami nyugdíjnak.

Az elöregedő társadalmakban viszont nagyon nehéz lesz fenntartani a felosztó-kirovó elvre épülő nyugdíjrendszereket: hiszen egyre nő a nyugdíjasok száma, miközben egyre kevesebb az adófizető. A demográfiai folyamatok alapján Magyarországon is arra kell számítanunk, hogy az állami nyugdíj nem lesz képes biztosítani a megélhetésünket. A mai aktív dolgozók 65 éves koruk felett minden bizonnyal erős jövedelemcsökkenést fognak elszenvedni, mert az állami nyugdíjuk lényegesen alacsonyabb lesz, mint az aktív korban megszokott bérük. 

Mit tehetnek az aktív korúak?

A mai aktívak még tehetnének azért, hogy elkerüljék az időskori pénzügyi katasztrófát. Ennek módja az öngondoskodás, azaz a nyugdíj-előtakarékosság. Jelenleg Magyarországon három különböző nyugdíjcélú megtakarítási forma is létezik: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíjmegtakarítások segítségével akár havi 20-30 000 forintból is érdemi tőkét lehet felépíteni idős korra, amely stabil jövedelmet biztosíthat az állami nyugdíjon felül. 

Másfél millió ember már rendelkezik a három konstrukció valamelyikével, de még így is többségben vannak azok, akiknek nincs semmilyen nyugdíjmegtakarításuk. Sőt, sokan vannak azok is, akik ugyan félretesznek valamennyi pénzt, de közel sem elegendőt ahhoz, hogy idős korukban majd erre tudjanak támaszkodni. Akik nem készülnek fel a közelgő veszélyre, ők nyugdíjas korukban nagyon komoly pénzügyi problémákkal (akár drasztikus elszegényedéssel) fognak küzdeni. De mindazok, akik időben felismerik a probléma súlyát, és kellően korán elkezdik a nyugdíjcélú megtakarítást, ők még bebiztosíthatják a saját időskori anyagi helyzetüket.