A legjobb pénzügyi döntés, amit egy Nők40-re jogosult nő hozhat, így hangzik: menjen el nyugdíjba, amint erre lehetősége nyílik – és dolgozzon mellette tovább. Ez nem ellentmondás, hanem a számok logikája. Aki viszont Nők40-el elmegy nyugdíjba, és utána le is teszi a munkát, az körülbelül 20 millió forintot hagy az asztalon. A Bankmonitor elemzése.
Az elmúlt években a biztosítási szektort különadókkal terhelték, majd önkéntes árkorlátozást vállaltak, miközben a politika egyre aktívabban alakítja a pénzügyi piacok működését. Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke és az NN Biztosító vezérigazgatója szerint a magyar biztosítási piac ma is stabil, de az elmúlt időszak „erején felüli” hozzájárulást várt el a szereplőktől.
Az év eleje sokak számára nemcsak új terveket, hanem kézzelfogható pluszbevételt is hozott. Az egyszerre vagy hosszabb távon növekvő jövedelem azonban nemcsak lehetőség, hanem döntési helyzet is: ilyenkor derül ki igazán, mennyire vagyunk tudatosak a pénzzel kapcsolatos döntéseinkben.
Minden 100 forintnyi megtakarításból már 13 forintot külföldön tartanak a háztartások.
A Bankmonitor segítségével nyugdíj-megtakarítást indítók pontosan fele havi 30 ezer forintot sem takarít meg. Ezzel az összeggel még ideális helyzetben is csak 137 ezer forint nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak (mai vásárlóértéken), de erre is csak akkor, ha 25 évesen kezdik a megtakarítást. Ám mivel általában 35 éves kor fölött kezdenek el érdeklődni a nyugdíj-megtakarítások iránt, ezért ez 87 ezer forint (35 évesen kezdve) vagy az alatti összeg sok esetben.
Magyarországon jól látszik, hogy miért van szükség saját nyugdíj-megtakarításra. Az átlagnyugdíj jelenleg körülbelül 240 ezer forint havonta, ami még a KSH adatai szerint is csak szűkös megélhetésre elég a 65 év felettieknek. Ráadásul a helyzet a jövőben tovább romolhat az ország öregedő társadalma miatt. Vagyis már most is kevés a nyugdíj, noha jelenleg viszonylag még kedvező a helyzet. Később lehet, hogy erre az időszakra még nosztalgiával fognak visszatekinteni a magyarok. A Bankmonitor elemzése.
Sokak vágya korábban nyugdíjba vonulni, mint a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. Ez teljesen érthető, ki ne akarná korábban abbahagyni a munkát és kedvére alakítani további életét. A K&H Bank felméréséből kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály legszívesebben 57 éves korában vonulni nyugdíjba. A Bankmonitor szakértői most azt vizsgálják meg, hogy erre hogyan van lehetőség, ha a nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év marad.
A Pénztárszövetség megkongatta a vészharangot: a jelenlegi szja-kedvezmény nem tükrözi a valóságot, és egyre kevésbé motivál hosszú távú megtakarításra.
Alapvetően pozitívnak tekinthető az, amit az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lehet látni. Folyamatosan emelkedik a tagok száma és átlagos befizetése is. A 2025 első negyedévében látott 12 ezer forintos átlagos havi tagi befizetésből azonban nem fog összejönni semmi a nyugdíjas évekre. Sőt, ez az összeg reál értelemben elmarad a 2020-as átlagos tagi befizetések szintjétől is.
A módosító további korlátozások eltörlésével is használhatóbbá tenné az egészség- és önsegélyező pénztárakat.
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott Zsiday Viktor véleménye, miszerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Habár a magyar nyugdíjhelyzet a következő évtizedekben jelentősen nehezebbé válik, a teljes összeomlás valószínűleg nem fog bekövetkezni.
„Ahol már végrehajtották, ott visszacsinálják” – üzent a nemzetgazdasági miniszter a biztosítóknak.
Az utóbbi időben a kockázatosabb befektetési alapokat szerették az ügyfelek, amelyekbe juthat a frissen felszabaduló pénzekből is – latolgatja Temmel András, a Bamosz főtitkára. A befektetőknek nem szegte kedvét a hozamok megemelt adója, ám azt változatlanul nehéz megítélni, melyik alap mennyire zöld. Interjú.
Alapvetően a családi adókedvezmény emelése és a két-, háromgyermekes nők szja-mentessége érdemben növelheti a családok jövedelmét. Ugyanakkor vannak olyan megtakarítások, amelyeknél az egyik legerősebb hívószó az állami támogatás, ami gyakorlatilag az érintettek személyi jövedelemadójából jár vissza. Ezek a megtakarítások nagyon fontos részét képezik a hazai nyugdíjrendszernek. De mi lesz a sorsuk most, hogy számos csoport nem fog személyi jövedelemadót (szja) fizetni, vagy az adófizetési kötelezettsége érdemben csökkenni fog?
Ha megvalósul a kormányfő által megígért intézkedés, a személyi jövedelemadó (szja) újabb nagy csökkentési hulláma nyomán tovább gyengülhet az öngondoskodás Magyarországon. Mi lehet a megoldás az újabb problémák ellen?
Egyre több nyugdíjas érzi úgy, hogy évről évre egyre kevesebbet ér a nyugdíja, pedig az állam az emelésekkel gondoskodik arról, hogy annak vásárlóértéke ne csökkenjen. Mégis, ha ez igaz, akkor vajon miért érzik úgy a nyugdíjasok, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek?
Egyre több munkáltató ismeri fel azt, hogy milyen sokat jelenthet munkavállalóinak, ha az általános jólléti és egészségügyi juttatások mellett azok hosszú távú anyagi biztonságával is törődik. Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj 2024 nyerteseinek gyakorlati megoldásait elemezzük a díj egyik zsűritagjával, Fata László juttatási szakértővel.
A bölcs, szorgalmas hangya és a gondtalan, ám felelőtlen tücsök története a gyerekkorunkból ismerős lehet. Ez a klasszikus mese nem csupán egy szórakoztató történet, hanem egy időtlen tanulság is, amit máig előszeretettel hangoztatunk, ha az öngondoskodásról, azaz a jövőre való felkészülésről van szó.
Csak a kreativitás szabhat határt annak, hogy egy gondoskodó munkahely a béren kívüli juttatásokon kívül mit adhat még dolgozóinak annak érdekében, hogy biztosítsa azok egészségét, jóllétét. Fata László, juttatási szakértővel, Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj egyik zsűritagjával beszélgettünk.
Érdemes igyekeznie annak, aki teljesen ki szeretné használni az adó-visszatérítést az öngondoskodási konstrukciók után.
