Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bár már tavaly is szabad kezet adott a kormány a Matthias Corvinus Collegium új központjának építésére az egykori budai munkásőrépület helyén, most újabb külön kormányrendeletet hoztak azért, hogy ne kelljen alkalmazni az általános előírásokat.
Azt már tavaly kimondták, hogy a Gellérthegy alatti hegyoldalban épülő központhoz építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A kormány már akkor meghatározott egy sor magassági és beépítési adatot külön erre a beruházásra.
Most azonban külön is kimondták, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletet (OTÉK) nem kell alkalmazni, ha a kormány által megállapított egyedi szabályok attól eltérnek. Így például a Somlói úton nem érvényes az, hogy „az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges”. Ugyanígy nem kell alkalmazni az I. kerületi önkormányzat építési szabályzatának egyes pontjait, például amelyek a támfalakra vagy a felszín alatti parkolóhelyekre vonatkoznak. A kormány hivatalnokai pontonként nézték át a kerületi rendeletet, és olyanokat írtak bele a kormányrendeletbe, hogy például nem kell alkalmazni belőle a 30. § (6) bekezdés b) pont 4. alpontját, amely történetesen arról szól, hogy a szabadonálló épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 20 m lehet.
Arra már volt példa, hogy bizonyos kiemelt beruházásokat kivettek a kerületi vagy a fővárosi önkormányzat hatásköréből, de az újdonság, hogy aprólékos részletességgel határozza meg a kormány, melyik – szabályosan elfogadott, kihirdetett, ma is hatályos – kerületi rendeletnek melyik pontját kell figyelmen kívül hagyni.
