Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A kormány 2018 óta gyakorlatilag bármilyen szabály alól felmentést adhat a kiemelten közérdekűvé nyilvánított építkezéseknél. Egy sarkalatos törvénybe foglalt módosítással most a környező közterületeket is kivonnák az önkormányzatok fennhatósága alól.
A kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított építkezések esetében a megvalósító „díjmentesen használhatja” majd az építkezés környékén található önkormányzati közterületeket. Feltéve, hogy az országgyűlés fideszes többsége megszavazza azt a törvénymódosítást, amelyet Kocsis Máté (Fidesz), Böröcz László (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (Fidesz) terjesztett be. Kiemelten közérdekűvé a kormány minősíthet beruházásokat. Ilyenné nyilvánította a kormány például a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re felépítendő sportcsarnokot – itt érdemes megjegyezni, hogy a kéziszövetség elnöke nem más, mint Kocsis Máté, a módosító beterjesztője. Közérdekű beruházás lett amúgy a szegedi és a tatabányai kézicsarnok is, illetve a Pénzügyminisztérium Várba költözése is.
Bármilyen kisebb vagy nagyobb építkezés esetében szükség lehet a környező közterület használatára, például felvonulási területként a gépeknek, ideiglenesen sitt tárolására, állványzat felállítására stb.
Jelen állás szerint az önkormányzatok díj fejében adnak ki közterület-használati engedélyeket (nem csak építkezésekhez), a módosítás ezt venné el tőlük a kiemelten közérdekű beruházások esetén – vagyis a fideszes honatyák további forrásokat vonnának el az amúgy is forráshiánnyal küszködő önkormányzatoktól pár hónappal az önkormányzati választások után, ahol a korábbi állapothoz képest sok helyhatóság került ellenzéki vezetés alá. A módosítás indoklása szerint a díjmentességre azért van szükség, mert az ilyen beruházás „a jövőben a közérdeket, azaz a helyi önkormányzat területén élő lakosság életminőségének javulását szolgálja, valamint az érintett önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátásához is hozzájárul”.
A módosítás szövegének „díjmentesen használhatja” kitételében a díjmentességnél fontosabb a másik szó: használhatja. A helyhatóságok saját rendeletekben szabályozzák a hozzájuk tartozó közterületek használatának szabályait, és jelen állás szerint az építkezések kapcsán a használatot engedélyhez kötik. A fővárosi közgyűlés vonatkozó rendelete szerint például: „Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni: […] 9. építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl.: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához”.
Mivel a törvény magasabb rendű jogszabály, mint az önkormányzati rendelet, előbbi felülírja az utóbbit – vagyis
ha átmegy az országgyűlésen Kocsisék módosítója, akkor a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítói egyszerűen „használhatják” majd az önkormányzati közterületeket (ráadásul „díjmentesen”).
A módosító javaslat egyébként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénybe (Étv.) szúrja be a közérdekű beruházások ingyenes közterület-használatát. Azt a részt benne hagyja a jogszabályban, amely szerint „a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg”. Ez az a rész, amely feljogosítja az önkormányzatokat a további szabályalkotásra, és ez a jogosítványuk nem szűnik meg – de mindez nem változtat azon, hogy a törvény erősebb az önkormányzati rendeletnél, márpedig a törvénybe azt írják bele, hogy a beruházások megvalósítói a közterületeket ingyenesen használhatják.
Kocsisék módosítója semmiféle további kitételt nem tartalmaz az önkormányzatok szerepével kapcsolatban. A díjmentes használatot mindössze annyiban korlátozza, hogy az csak a legalább 50 százalékban a központi költségvetésből megvalósuló kiemelten közérdekű beruházásokra érvényes, illetve hogy a díjmentes használat térbeli és időbeli korlátait a kormány állapítja meg a kiemelt közérdekűséget kimondó törvényben vagy rendeletben.
A módosítást ráadásul a szöveg sarkalatos törvénnyé nyilvánítja
– vagyis a jövőben bármikor csak a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával lehetne hozzányúlni.
A közterület-használat volt amúgy nagyjából az utolsó potenciális bökkenő a kiemelten közérdekű beruházások környékén. A fogalmat 2018-ban vezette be a Fidesz a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006-os törvénybe. Az ilyenek esetében a kormány gyakorlatilag azt csinál, amit akar, és szinte bármilyen létező szabályozás alól felmentést adhat. Ad hoc alapon, az általános szabályoktól eltérve, rendeletben határozhatja meg többek közt:
Ezen túl rendeletben írhatja felül lényegében az összes létező hatósági eljárási szabályt.
Az építésügyi hatósági eljárásokat 2019 végén vették el az önkormányzatoktól, és adták át a kormányhivataloknak.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Mozikban a film, amely valóra váltotta Scarlett Johansson álmát. Neki már biztos jó, de jól jár-e mindenki más, aki nem Scarlett Johansson?
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A Pfizer vezérével folytatott titkos üzenetváltásai miatt.