Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Feudális szemétkirályságot hoz létre a kormány Magyarországon – legalábbis ha sikerül olyan királyt találnia, aki felül a trónra, megszervezi a birodalmat, és 35 évig irányítja. A Rogán Antal minisztériuma alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda megindította a teljes hazai hulladékgazdálkodás koncesszióba adását célzó eljárást.
A kormány az év végéig szeretné lezavarni a procedúrát, az új rendszernek 2023 közepétől működnie kell. A koncesszióba adott tevékenységek egyik szelete ugyanis a lakossági közszolgáltatás, amelyet jelenleg az önkormányzatok, illetve azok cégei végeznek, a törvény szerint azonban a hatályban lévő szerződések 2023. június 30-án megszűnnek. Ezzel nem csekély kockázatot vállal a kormány, ami akkor sem szűnik meg, ha meglesz a koncesszor. Annak ugyanis fel kell készülnie az új rendszer üzemeltetésére, ami praktikusan a régi maga alá gyűrésével fog megvalósulni. A hulladékgazdálkodás jelentős iparág több száz céggel, több tízezer foglalkoztatottal, rengeteg eszközzel. A majdani győztes biztosan alvállalkozói szerződéseket fog kötni a mostani szereplőkkel. Persze nem fog mindenkivel tárgyalni, ehelyett kiemelt alvállalkozók megjelölése várható, akik aztán a saját bedolgozói körüket is megszervezik.
A koncesszornak a most önkormányzati tulajdonban lévő eszközökre is szüksége lesz, ezért azokat vagy felvásárolja, vagy hosszú távon bérelni fogja. Most úgy tűnik, a kisebb, egyszeri bevételre jobban rászoruló települések inkább az előbbit, a nagyobbak az utóbbit preferálnák – értesült a HVG. A kormány egyik célja az egész átalakítással az lehet, hogy a lakossági közszolgáltatáson keletkező veszteséget a vállalati szektorral finanszíroztassa – ellentmondásban az uniós irányelvvel, amely szerint a szennyezőnek kell fizetnie.
A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
HVG
