Egy márciusi körlevélben szerepelt az “átstrukturálás” szó, amivel a Soros György által alapított Open Society Foundations (OSF) nevű alapítvány támogatásában részesülők szembesültek – írja a New York Times. Ahogyan a levélben írták: “az együttműködések természete sok esetben megváltozik”. A sejtelmes fogalmazás egyszerűbben annyit jelent, hogy a rendkívül sok szálon futó számtalan támogatási programot racionalizálni fogják. Sok nonprofit szervezet és alapítványi alkalmazott számára egyfajta végkielégítési program indul, ami további egy évre, vagy akár tovább is biztosítja a finanszírozásukat, de leszögezve, hogy a támogatás ezután véget ér.

Az “elszakadást” megkönnyítő, a világ minden táján működő szervezeteknek szánt támogatások kifizetésére az OSF jelentős összeget, több mint 400 millió dollárt különített el. Több mint 150 alapítványi dolgozó számára a végkielégítéssel véget ér a megbízásuk is.

Az egészségügyben és a menekültügyben illetékes támogatottak a lapnak azt mondták, megdöbbentő, hogy éppen egy világjárvány és egy egyre súlyosbodó menekültválság idején támogatásokat fognak elveszíteni.

Az alapítvány vezetői szerint a változások valóban fájdalmasak lesznek, de elkerülhetetlenek. A lap emlékezet rá, hogy a Soros György és az alapítvány által kitűzött nyitott társadalmakkal szemben terjed az autoriter államberendezkedés, és egyre megosztottabb a civil társadalom. Előveszik természetesen Orbán Viktor példáját is, aki a 90-es évek elején Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban, most pedig az idős milliárdos legádázabb ellensége.

“A 2000-es évek elején tapasztalható pozitív változásoktól eljutottunk az emberi jogok és a demokrácia mélyrepüléséig. Békebeli tábornokok vagyunk, miközben újra a háború közepén vagyunk” – mondta a New York Timesnak Mark Malloch-Brown, az OSF elnöke.

A cikk szerint a feszültségek az Open Society Foundations májusi online meetingjén pattantak ki a legdurvábban. Az Open Society alkalmazottai magyarázatot követeltek, amiért velük nem konzultáltak az átalakításokról szóló döntések előtt. Többen megemlítették, hogy a változások ráadásul egyáltalán nem foglalkoztak a szervezeteken belül fel-felbukkanó rasszizmus és szexizmus kérdésével.

“A kezdetekben az alapítvány sokkal jobb volt az adakozásban, mint egyes programok leállításában. Ez luxus volt, és ma is az. Nincsenek stratégiai célkitézűseink, miközben amivel igazán törődünk, amiért dolgozunk, az folyamatos támadás alatt áll. Sokkal jobban meg kell terveznünk, hogy szállunk szembe ezekkel a támadásokkal” – tette hozzá Malloch-Brown.

Alsóbb szinteken viszont egészen máshogy látják az átszervezést. “Miért nem kérdezték meg azokat, akik valóban ott dolgoznak a frontvonalakon, hogyan képzelik el ők az átszervezést?” – teszi fel a kérdést Ramzi Babouder-Matta, egy a futó programok adminisztrációjával foglalkozó szakértő, aki az alapítványtól távozók között szerepel. “Úgy érzi az ember, mintha a vezető beosztásban lévő kevesek döntenének anélkül, hogy akár csak megpróbáltak volna szóba állni a hierarchia másik végén lévőkkel” – teszi hozzá.

Soros György fia, Alex Soros szerint az átalakítás fájdalmas, de a szervezet erősebb lesz tőle. Azt is hozzátette, hogy bár nagyon fontos neki, hogy az alapítvány vezetésében a sokféleség uralkodjon, de “az apám a főnököm. Én neki dolgozom. Ez a szervezet pedig az ő álmán és az ő pénzén keresztül jött létre és működik.”

Az átalakítás nyomán az alapítvány vezetése abban bízik, hogy hangsúlyosabb és hatékonyabb lesz a támogatott szervezetek munkája Afrikában és Latin-Amerikában.