Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a vártnál kisebb mértékben, mindössze 15 bázisponttal (0,15 százalékponttal) emelte az alapkamat, illetve az összes mértékadó kamat szintjét. Az alapkamat mértéke így 1,65 százalékra nő.
A kamatemelés borítékolható volt, csak a mértéke körül akadtak kérdőjelek. Az elemzői konszenzus inkább 25-30 százalékpontos emelést mutatott. A Monetáris Tanács eddig 30 bázispontos lépésekben haladt, kisebb emelés rossz üzenetet küldhet a piacnak. Az inflációs nyomás ugyanis, ami miatt a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett, továbbra is fennáll. Az infláció éves átlagban várhatóan 4 százalék fölött fog alakulni, az MNB várakozásai szerint 2022 közepére sikerülhet a 3 százalékos cél közelébe szorítani.
A kamatdöntés bejelentését követően egy órával később Virág Barnabás alelnök tart tájékoztatót. Illetve a jegybank szeptember 23-án publikálja a friss inflációs előrejelzését tartalmazó Inflációs jelentését.
Elszállóban az infláció
A jegybank azért kezdett szigorítási ciklusba, mert úgy ítélik meg, a jelenleg látható magas, 5 százalék fölötti infláció mégsem csak egyedi tényezők okozta kiugrás, hanem közép- és hosszú távon is erős inflációs nyomás várható. Miközben a jegybank célja a 3 százalékos infláció, elsődleges szerepe pedig az árstabilitás megőrzése. Az infláció felpörgése nem meglepő, a járvány-válság okozta károk enyhítésére maga a jegybank pumpált több ezer milliárd forintot a magyar gazdaságba. Márpedig a pénzbőség felfelé hajtja az inflációt – ezért volt sokáig tabu a monetáris politikában a jegybanki pénznyomtatás. E tabu a mostani válságban már megdőlt, és eddig az inflációt is sikerült kordában tartani – azonban az inflációs nyomás a világon szinte mindenütt erősödik.
Ráadásul a járvány-válság gazdasági egyensúlytalanságokat hozott. A világ fejlett és fejlődő gazdaságai nagyrészt jelenleg az újraindulási fázisban vannak, sok, a korlátozások alatt felhalmozódott kereslettel, amelyeket a korlátozások alatt leépült és/vagy zavarhelyzetbe került kapacitások nem képesek kielégíteni. És ha a kereslet meghaladja a kínálatot, az árak jellemzően fölfelé mennek.
A kormány eközben továbbra is élénkíteni igyekszik a gazdaságot, az elsősorban Nagy Márton miniszterelnöki tanácsadó által hangoztatott érvelés szerint erre még szükség van, a magas infláció pedig a válságból való gyors kilábalás ára, amit meg kell fizetni.
