Krisztalina Georgieva ellen puccsot szerveznek - írja a Nobel díjas Stiglitz a Project Syndicate oldalon. Pedig az IMF 650 milliárd dollárral sietett a szegény országok támogatására a Covid-19-világjárvány idején. Ez a kibocsátás létfontosságú volt a kis és közepes egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamok helyreállítási programjainak támogatásában. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Valutaalap Krisztalina Georgieva irányításával vezető szerepet vállalt a világon a klímaváltozás gazdasági következményeinek orvoslásában.

Most mégiscsak meg akarják buktatni, vagy legalábbis meggyengíteni. Kik törekszenek erre és miért?

Krisztalina Georgieva korábban a Világbank vezetője volt, és ő volt a felelős a Doing Business kiadványért, amely minden évben rangsorolta a tagállamokat az üzleti élet szempontjából. 2018-ban Kína a 78-ik helyen végzett. Krisztalina Georgievát azzal vádolják , hogy nem csökkentette Kína helyezését, mert Peking megnövelte tőke részesedését a Világbankban.

Az ügyről ebben a cikkben írtunk részletesen:

Kitört a botrány, amibe belebukhat az IMF vezetője

Némileg váratlanul jelentette be múlt héten a Világbank, hogy 18 év után lezárja a legnevesebb és legtöbbet keresett kiadványát, a Doing Business-t. A kiadvány lényegében egy rangsor volt, amelyben a világ 190 országát pontozták számtalan szempont szerint: például mennyire könnyű céget alapítani, mennyi időbe telik az adópapírokat kitölteni, mennyire könnyítik meg a külkereskedelmet az adott államban, mennyire könnyű befektetéshez vagy éppen áramhoz jutni, esetleg milyen könnyű építési engedélyt kapni egy beruházáshoz.

Krisztalina Georgieva profi menedzserként döntött - hangsúlyozza Stiglitz, aki 25 évvel ezelőtt a Világbank vezető közgazdásza volt, tehát jól ismeri belülről is az intézményt. Szerinte a Doing Business mindigis pocsék kiadvány volt, és a legjobb lenne mielőbb megszüntetni - a botrány kitörése előtt egyébként ezt be is jelentette a szervezet.

A Doing Business akkori kiadója soha nem állította azt, hogy Krisztalina Georgieva nyomást gyakorolt volna rá annak érdekében, hogy Kína rangsorolását változtassák meg.

Miről is volt szó valójában? A Trump-kormány csökkenteni akarta a részesedését a Világbankban, ezért annak szüksége volt pénzre. Ezt a legkönnyebben Kínától kaphatta meg méghozzá oly módon, hogy megfenyegeti Pekinget: rontja a besorolását.

David Malpass, a Világbank jelenlegi amerikai igazgatója állhat a háttérben - véli Stiglitz, aki arról ír: Malpass 2020-ban Szaúd-Arábiába látogatott nem sokkal azután, hogy világbotrány tört ki, mert a reformokat vezénylő trónörökös meggyilkoltatatta Dzsamál Hasogdzsi kritikus szaúdi újságírót, aki a Washington Postban közölte írásait. Malpass Kínát le, Szaúd-Arábiát pedig fel akarta minősíteni a Doing Business listáján. Pontosan követve ezzel Donald Trump politikáját.

Miért akarják megbuktatni Krisztalina Georgievát?

Stiglitz szerint azért, mert az IMF változtatott kölcsön politikáján: figyelembe veszi azt, hogy az eladósodott ország mennyit képes törleszteni. A közgazdász pontosan ezt javasolta a Globalization and its Discontents című könyvében. Argentína esetében ez is történt, de sok hitelnyújtónak ez nagyon nem tetszett. Ők ugyanis azon voltak, hogy Argentína minél többet törlesszen akár azon az áron is, hogy drasztikus megszorításokat kelljen végrehajtania.

Mindehhez hozzájárul az, hogy Malpass, akit Trump nevezett ki, ily módon akarja gyengíteni Joe Biden politikáját. Csakhogy amikor a pandémia meggyengítette az egész világgazdaságot, a legkevésbé van szükség ilyen politikai intrikákra. Sokkal inkább arra, hogy Krisztalina Georgieva a helyén maradjon az IMF-ben, amelynek adósság kezelése döntő fontosságú lehet a pandemia utáni újrakezdésben - hangsúlyozza Robert Stiglitz a Project Syndicate portálon.