Drága takarmánnyal etetik a disznókat, de a sertéshúst csak nyomott áron veszik az európai túlkínálat miatt a kereskedők. Ezért érzik úgy a sertéstartók, hogy ők fizetik meg a polcokra kitett olcsó húst. Pénteken az agrártárca bejelentette, hogy negyedével megnövelik a szektor támogatási keretét, a kifizetéseket is előbbre hozzák, és kamatmentes hitelhez is hozzájuthatnak az érintettek.

Ezzel az ágazatba visszakerülhet az eddig elbukott pénz egy része, és a csődtől is többen megmenekülhetnek, de a katasztrofális piaci trendek még egy jó ideig maradnak, így éppen csak lélegzetvételhez jutnak a sertéstartók. A szakmai szervezetek erőlködnek, hogy nyomást gyakoroljanak a multikra, de aligha lehet a kereskedőket rávenni az áremelésre, vagy a magyar termékek arányának növelésére, amíg Európában van olcsóbban hús.

Túry Gergely

Kína diktál

A sertésárakat Kína rángatja az európai piacon keresztül: első körben az ott tomboló afrikai sertéspestis miatti termékhiány vitte az egekig az árakat. A visszatelepítéseknek köszönhetően viszont most már a távol-keleti országban csökkent a kereslet, ami Európában túlkínálatot generált, letörve az árakat. A helyzetet tovább rontja, hogy a kínaiak felvásárolták a több milliós újratelepített állományaik számára a világban elérhető takarmánynövényeket, ettől viszont ennek az ára nőtt duplájára.

Így most azzal szembesül az ágazat, hogy sokat kell a disznóra költeni, de olcsón lehet eladni.

Sok sertéstartó éppen választás előtt áll, mivel a kukoricát most aratják: megveszi-e dupla áron a takarmányt, vagy lehúzza a rolót.

MTI / EPA / Alex Plavevski

Nem véletlenül kezdte azzal a mondandóját Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetője a hódmezővásárhelyi állattenyésztési kiállításon, hogy elsősorban a sertéstartók hangulatára kíváncsi. Azt nem tudjuk, hogy később felmérte-e a helyzetet Győrffy, de annyit itt bejelentett, hogy levelet írt a kereskedőknek. Valójában egy közleményt tett közzé a NAK még szeptember elején, amelyben a németekkel példálóznak: ott a REWE csoport, amelynek a Penny Market is tagja, bejelentette, hogy az ottani termelők érdekében a polcokra 95 százalékban német húst fognak kitenni. A kamarai elnök szerint Magyarországon is követhetnék a kereskedők a német példát. A multik azonban nem aprózzák el a beszerzéseket, régiós szinten kötik üzleteiket, ahol a hazai kínálati piacnál olcsóbb lehetőségek is adódnak.

Azért sikerült eredményeket elérni korábban, például azzal, hogy nemzeti színű zászlócskákat tettek a pultokban a húsok mellé, de zömmel a frisshúspolcokra került magyar termék, a csomagoltak egy jelentős része import. Jelenleg 1000–1500 forint között van a multiknál a comb ára, a piacokon ez felmegy majdnem 2000 forintig. Ezzel egyidejűleg az élő sertés felvásárlási ára a kilónkénti 350–380 forint között van, a feldolgozók, vágóhidak átadási ára pedig a nyári 500 forint körüli összegről lecsúszott majdnem 400 forintig, miközben a takarmány ára a duplájára nőtt, ami a termelés egyes szegmenseiben a költségek 70 százalékát teszi ki.

Hentespult egy budapesti szupermarketben 2020-ban

MTI / Máthé Zoltán

A sertésszektor oldaláról nézve valóban siralmas a helyzet, de nehezen képzelhető el, hogy a kereskedők a vevőkre hárítanák át a pluszköltségeket addig, amíg a régiós piacon olcsóbb húshoz juthatnak hozzá. A spanyoloktól akár 700 forintért is lehet karajt vásárolni, miközben itthon ezt nagyjából 8–900 forintért adnák el a termelők. A szakma szerint az árrés csökkentésével méltányosságot is gyakorolhatnának a magyar termelők felé a kereskedők, de ez aligha fog bejönni. Így amíg itthon jóval magasabb az önköltség nyugat-európaihoz képest, a magyar sertéstartók egy jelentős része, mind szervezettségben, mind hatékonyságban lemaradt, ők szinte biztos, hogy kiesnek a termelésből.

A piaci helyzet legjobban a kisgazdaságokat tépázhatja meg, azokét a telepekét, amelyeket már az elmúlt évek is rosszul érintették. A 9205 kis létszámú sertéstelep számát a sertéspestis is megtizedelte: 2018 óta 817-ben kellett a megelőzés miatt kivágni az állományt. Számukra a pénteken bejelentett segítség jól jön ugyan, de az egy porta, egy koca szlogennek már rég lőttek.

Lemaradtunk

Nemhogy a háztáji, de még a kisebb, néhány száz disznós telepek se nagyon húzzák tovább, a nagyobb gazdaságok átvészelhetik, de nekik sem könnyű. A vásárhelyi állatkiállítást szervező Hód-Mezőgazda Zrt. is tart sertéseket, 1400 kocával, és annak szaporulatával dolgoznak, évi 5 millió kilónyi hízót értékesítenek. Antal Gábor vezérigazgató szerint pillanatnyilag még nem veszteségesek, de rövidesen átfordulhatnak ők is, bár ők nyilván túlélik a kritikus ciklust. Egy, az előbbinél nagyságrendekkel kisebb volumenben termelő, közepesnek számító, 80 kocás, nagyjából kétezres létszámú telepet működtető sertéstartó azonban elmondása szerint már most is ott tart, hogy egy fillér nyeresége nincs a telepen. „De most jön még csak a feketeleves, most vesszük a takarmányt, mert eddig a betárazott tavalyit etettük fel. A tavalyi 4500 forint helyett most 7500 forintba kerül, akárhogy is számolgatom, innentől kezdve 40 ezer forinttal számolhatok bevételként, míg a költségem 100 kilónként 43 ezer forint.” – teszi hozzá azzal, hogy innentől kezdve a boltokban árult, olcsón eladott sertéshússal ajándékot ad minden vásárlónak a sertéstartó.

A vállalkozó egyébként egy termelői csoport tagja, kis vágóhidat is vásároltak, de az elmúlt időszakban az éttermek, ahova szállítanak, alig hajlandók a 380-400 forintos árat megfizetni. A kisgazdaságot működtető gazda szerint azok, akik malacokat vásárolnak, és csak a hizlalással foglalkoznak, még rosszabb helyzetben vannak. A támogatási keret növeléséről tett pénteki bejelentés részleteit még nem ismeri a gazdálkodó, ahogy egyelőre más sem, csak annyit mondott, hogy minden pénz jól jön, de önmagában az, ha előbb fizetik ki, nem segíti ki őket a bajból.

Máté Péter

Piac ellen nincs orvosság

Az agrárkamara tehát a kereskedők méltányosságára gyúr, kisebb árréssel számolva tegyenek magyar termékeket a polcokra. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) pedig azt mondja: nincs eszköze arra, hogy a felvásárlási árakat befolyásolja. „A sertéstartók sajnos már többször átéltek súlyos piaci válságot és próbálnak most is a végsőkig kitartani, annak ellenére, hogy jelenleg veszteséges a tevékenységük” – hívta fel a figyelmet a szervezet elnöke. Zászlós Tibor szerint a termelői és az input árakra jellemző árolló ennyire nem maradhat nyitva sokáig, mert ha a sertéstartók tömegei mennek tönkre vagy hagyják abba a termelést, akkor az ország önellátása kerül veszélybe. „Mi szakmai oldalról tudjuk segíteni a tagjainkat abban, hogy minél jobb genetikával és tartástechnológiával dolgozzanak” – tette hozzá Zászlós. A Magyar Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetségének elnöksége a közelmúltban ült össze, egyelőre nem nyilvánosak azok a javaslatok, amelyeket az agrártárca asztalára letettek.

A sertés érdekvédelem régi alakja, Sákán Antal, aki korábban a Magyar Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetségének volt az elnöke, három éve alakította meg a Húskereskedők Egyesületét. Az egyesület azt szerette volna, ha az ágazat kamatmentes hitelhez jutna, mivel a takarmányt most kellene megvenni, amíg az nem drágul még tovább. Meg is lepte a régi-új érdekvédelmi szervezeti vezetőt a tárca gyors reagálása, Sákán szerint a túlélésében mindenképpen segítség az intézkedéscsomag, legalább az eddig elbukott pénzüket megkaphatják a gazdák.

Túry Gergely

Sákán a német előrejelzésekre hivatkozva úgy látja, hogy a felvásárlási árak esése addig folytatódik, amíg a kínálat legalább 20 százalékkal nem fog csökkenni az európai piacon. Ez szerinte azt jelenti, hogy a jelenlegi piaci trendek még legalább jövő nyárig nem fognak megfordulni, tehát a mostaninál is keményebb lesz a helyzet, az élősertés ára is tovább esik. Ha a spanyol, és német sertésszektorhoz képest szétforgácsolódott hazai ágazat nem kap hatékony segítséget, és a félmillió sertés kiesése mellett a pár száz disznós telepek bezárhatnak, az vidéken szociális katasztrófát is okozhat.