Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
„Az utolsó szalmaszál az euro tevéjének hátán” címmel reagált Eric Knight nyári, a Financial Timeson megjelent írására Matolcsy Görgy. Az eredeti cikk szerint a Covid-járvány utáni helyreállás érdekében megnövekedett adósság hosszú távon az eurozóna felbomlásához vezethet, Matolcsy erre reagálva arra emlékeztet: az Európai Unió és az eurozóna a Covid-19 okozta jelenlegi krízis előtt öt jelentős válságot szenvedett el. Az elsőt 2000 körül, utána 2007 és 2009 között, majd 2010-ben, 2011-12-ben, és a 2015-ös migrációs válság során. „Mind az öt recesszió megcáfolta azt az Európában elterjedt, mélyen gyökerező nézetet, miszerint a válság erősíti az európai integrációt. Az EU és az eurozóna mind az öt sokkból a korábbinál gyengébben került ki” - fogalmaz az MNB elnöke.
Matolcsy szerint a válságok sorának nincs vége. Szerinte „A 2020-as években több krízis is várható, és részben megismétlődnek az 1970-es évek eseményei. Minden eljövendő válságnak ugyanaz lesz az eredménye, mint a legutóbbi ötnek.”
A gyengülésen túl szerinte „A közelgő újabb pénzügyi válság hozzájárulhat ahhoz, hogy az eurozóna két blokkra szakadjon, vagy japán mintára egyre nagyobb adósságokat halmozzon fel. Vagy a két kimenetel keveréke is megvalósulhat.”
A jegybankelnök az elmúlt időszakban a magyar kormányt is sokszor bírálta amiatt, hogy a szerinte indokoltnál nagyobb mértékű osztogatást bonyolít le – ezt ráadásul részben az államadósság növelésével teszi.
