Kemény vitába torkollt az Országgyűlésben az Európai Ügyek bizottságának ülése, amelyen Varga Judit igazságügyi minisztert hallgatták meg. Az uniós ügyeket is kezelő tárca az elmúlt időszakban több ügyben éles vitába került az EU vezetőivel, a politikus itt sem fukarkodott az intézmények és általában a "Nyugat" bírálatával.

Varga kiemelte: mandátuma az „egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek Európájára” szól, emiatt vannak konfliktusok Brüsszelben, ami szerinte természetes, hiszen ott két szemlélet – az európai szuperállamot vizionáló föderalista és, egyelőre kisebbségben, a nemzetállamok Európáját váróké – áll szemben. Hogy ebbe beleférnek-e olyan kijelentések, mint a miniszter múlt heti, vihart kavart Twitter-bejegyzése, amelyben Brüsszel „birodalmi ambícióit” a szovjet birodaloméhoz hasonlította, ezúttal nem került szóba, ám erős képzelőerőről tanúskodó forgatókönyvekből így is épp eleget hallhatott a politikus hallgatósága.

Varga például elemezte a lengyel alkotmánybíróság politikai körökben is éles kritikával illetett döntését, amely mellett egyedül a magyar kormányfő állt ki, és amelyben szerinte a jogászok csak azt állapították meg, hogy vannak korlátai az uniós jognak, ám a média, „esélyt sem adva az alkotmányjogászoknak” saját magyarázattal állt elő. Lehetnek persze kétségeink azzal kapcsolatban, hogy az európai politikai elitet tényleg az újságírók rángatják-e, Varga Judit viszont inkább magát a lengyel alkotmánybíróságon megtámadott Európai Bíróságot kritizálta. Felidézte azt, hogy a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban majdnem három évig kellett várni arra a döntésére, amelyben elutasította azt a magyar kifogást, miszerint a 2018 szeptemberi szavazáson elért kétharmad valójában nem is volt kétharmad, mert abba nem számolták bele a tartózkodásokat, ezzel szemben most, az úgynevezett kondicionalitást (vagyis az uniós pénzek kifizetését a jogállamisághoz kapcsoló jogszabályt) érintő magyar és lengyel beadványt gyorsított ütemben bírálják el. Ez szerinte politikai nyomásgyakorlás eredménye – arról már nem ejtett szót, hogy az EU Bíróságát sokan bírálták annak idején amiatt, hogy az úgynevezett Lex CEU ügyében addig késlekedett a magyar törvénnyel kapcsolatos (egyébként a magyar felet elmarasztaló) ítéletével, amíg a CEU elköltözött Budapestről.

Túry Gergely

Kapott bírálatot az Európai Ügyészség is, amelyhez Magyarország – a szuverenitásra hivatkozva – nem csatlakozott, és amelynek működésében Varga szerint máris jól látszanak a rendszerbe kódolt hibák. Keverednek ugyanis a hatáskörök, felrúgva egy eddig (az Eurojustice keretében) jól működő rendszert.

Ha már hatáskörök: Varga megemlékezett Orbán Viktor kormányfő hét pontjáról is, amelyben – az Európa jövőjéről szóló, jelenleg zajló összeurópai vitához kapcsolódva – idén júniusban azt vázolta fel, milyen uniót szeretne látni. Uniós szakértők szerint a magyar kormányfő európai lapokban fizetett hirdetés formájában is propagált ötletei – például az, hogy az Európai Parlament helyét a tagországok parlamenti képviselőiből verbuvált szervezet vegye át – évtizedekkel vetnék vissza az uniós integrációt. Varga Judit azonban nem így látja, szerinte „az EP elszabadult hajóágyú szerepét vissza kell vágni”, inkább erős államok szövetségét kell építeni.

De visszatérve Magyarország és az EU kapcsolatára: azt Varga arról beszélt, hogy az elmúlt évben a viszonyt leginkább a jogállamisággal kapcsolatos ügyek uralták. Ilyen volt a már említett Sargentini-jelentés elfogadása alapján elindított 7-es cikk szerinti eljárás, amely szerinte „nem vezet sehová”, ellenben egyfajta „karácsonyfa-effektust” látnak: bármi történik a magyar jogalkotásban, az az eljárás részévé válik.

Bírálta az Európai Bizottság jogállamisági jelentését is, kiemelve, hogy ez a folyamat a magyar és lengyel vétó ellenére elindult, Magyarország esetében pedig a bizottság „kiszervezte civil szervezeteknek a megírását”, amit szerinte az bizonyít, hogy a hazánkról szóló anyagban 3-4-szer magasabb a hivatkozott civil szervezetek száma, mint más országoknál. Az ezektől kapott információt „nem forrásként kezelik, hanem igazságként” – fogalmazott a miniszter, aki szerint rengeteg álhírre reagál a jelentés, amelynek nincs elfogadott módszertana sem, tehát érvényesülni engedi a kettős mércét.

Az nem volt meglepetés, hogy kritizálta a kondicionalitás rendszerét, amelynek alapelve szerinte megkerüli az uniós alapszerződéseket, különösen, hogy egy ilyen esetben a szankciókhoz elég a tagországok minősített többségének a támogatása, nem kell egyhangúság, mint a 7-es cikk szerinti eljárásnál. Kiemelte azonban, hogy „a valóságtól elrugaszkodott vágy” azt hinni, hogy a rendeletet elveti majd a bíróság (az ezzel kapcsolatos főtanácsnoki indítvány december 2-ra, az ítélet néhány héttel később várható).

Varga a jog tudatos felrúgásáról beszélt az említett ügyeknél, hozzátette: Brüsszel „a politikai akart korlátozásaként” használja fel a jogállamiságot. Erre példa szerinte az, hogy az erről szóló jelentéshez jövőre már ajánlásokat is akarnak csatolni, amellyel szemben a tagországoknak nem lesznek eszközei. (Az egy másik kérdés, tehetnénk hozzá, hogy a kiharcolásához meg a bizottságnak nem lesznek eszközei – erre példa az is, hogy a költségvetési tervezéssel kapcsolatos együttműködések során születő országjelentések ajánlásait évről évre figyelmen kívül hagyja Magyarország.)

Varga beszélt a Magyarországgal szemben az uniós jog megsértésére hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárásokról is. Mint említette, ezek közül többet zártak le, mint amennyit elindítottak, és nyáron lezárult az utolsó, a progresszív különadók ügyében indított per is – ezek, például a kereskedelmi különadó vagy a reklámadó ügyében mind elutasítottak az Európai Bizottság kifogásait.

Jelenleg 58 ilyen eljárás van folyamatban, de ezek közül csak 18 amiatt, hogy Magyarország késve (vagy egyáltalán nem) ültetett át egy uniós jogszabályt a magyar jogrendbe. A többi 40 olyan, amelyeknél az „értékek miatt” tiltakozik Brüsszel, „de természetesen az értékeinket jogszabályban védjük” – utalt Varga például a kormány által gyermekvédelminek nevezett jogszabályra. Ezzel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a bizottság emiatt blokkolja a magyar helyreállítási alap elfogadását – az unió vezetői ezt egyébként sokszor, sok fórumon tagadták, kiemelve, hogy a blokkolás hátterében a magyar korrupcióellenes szabályozás elégtelensége áll.

Túry Gergely

Az említett törvénnyel kapcsolatban aztán élénk vita bontakozott ki a bizottságban is – nem volt persze ez másképp az EU-ban sem, elfogadása idején éles bírálatok érték a magyar kormányt. Varga mindezt úgy interpretálta, hogy „gellert kapott a törvény valós szándékának a közlése”.

A bizottság tagjai szóvá tették azt is, hogy Varga nemrég megvétózta az unió gyerekjogi stratégiájának elfogadását arra való hivatkozással, hogy az „extra jogokat ad az iskolákban az LMBTQ-lobbinak”. A politikus most ennél is tovább ment. Szerinte ez a stratégia is egyike az unió „trójai falóként működő” dokumentumainak, amelyek „lopakodó hatáskörbővítéssel” először ajánlásokkal, „csellel kierőszakolt nyomulásokkal” élnek, amelyekkel igyekeznek kierőszakolni ideológiai változtatásokat később a kötelező érvényű jogszabályokban is. Szerinte ennek bizonyítéka, hogy a tanácsülésen is leginkább az LMBTQ-gyerekek jogairól esett szó.

Állítása szerint Helena Dalli uniós biztos azt mondta neki, hogy aki nem követi ezt a „liberális fősodort”, az nem kaphat uniós pénzt sem. A kormány által tervezett „gyerekvédelmi referendumot” pedig úgy értékelte, Magyarország meg meri kérdezni polgárait egy ilyen kérdéssel kapcsolatban is, más ország ezt nem merné. És ahogy a migrációellenes kerítésépítés vagy a rezsicsökkentés ügyében a nyugati országokkal „most jön szembe a valóság”, így lesz ez majd ebben a kérdésben is.

A minisztert kérdezték a Pegasus-üggyel kapcsolatban is, ám ahogy korábban, most is elhárította a válaszadást. Annyit mondott, hogy „ezzel a témával kapcsolatban minden létező kérdés elhangzott, és létező választ megadott a kormány”, például a nemzetbiztonsági bizottságban, több mondanivalója pedig nincs.