MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A választási kampány előtti pillanatban a kormánypártok minden eddiginél vehemensebben próbálják elhitetni, hogy az elmúlt 12 évben a világok legjobbikát építették fel. Ennek alátámasztására 600 milliárd forintot csak arra mozgósítanak, hogy az év elején visszatérítsék a gyermekes családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. Ennek a pénznek az élvezeti értékét azonban könnyen lenullázhatja az infláció. A mostani árrobbanás azzal a veszéllyel jár, hogy szertefoszlik a jólét kormány által sugallt illúziója. Mert bár a rezsicsökkentéssel rögzített lakossági közműtarifák most kétségtelenül szolidnak számítanak, a benzin ára, illetve a részben az energiaköltségek miatt dráguló termékek ára mindenkit sújt.
Nem véletlen, hogy a kormányfő a rezsiharc jelszavával veri a tamtam dobot Brüsszelben is. Minél többen hiszik el, hogy az Orbán-kormány kivételes tehetségén múlott, hogy Magyarországon most nem (azonnal) emelkednek meg a fűtési költségek, annál jobban bízhat a Fidesz a tavaszi sikerben. Arra is bőszen mutogat a kormány, hogy rezsicsökkentő innovációját mások is lekoppintják. Franciaországban például hatmillió háztartás számára bocsátanak ki energiautalványokat, és a fűtési szezonra befagyasztják a gáz árát. Azt persze a propaganda nem teszi hozzá, hogy a francia tarifák eleve kisebb arányát emésztik fel a családi kasszának, mint a mesterséges szinten tartott magyar rezsi.
Itthon ugyanis a kormány az életszínvonalat is befagyasztotta, ami abból is látszik, hogy már a magyarok 75 százaléka él a – vásárlóerő-paritáson számolt – uniós szegénységi küszöb alatt; a tagországok közül ennél csak a román és a bolgár adat rosszabb.
A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG Fókuszban rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
HVG
