Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A hét elején már közel járt a forint a történelmi mélypontjához, hétfőn 367 forintba került egy euró, de a Magyar Nemzeti Bank keddi alapkamat-emelése után erősödni kezdett, csütörtökön pedig azzal, hogy az egyhetes betéti tender kamatát is megemelte az MNB, úgy tűnt, sikerülhet megnyugtatni a befektetőket. A lendület azonban nem tartott sokáig:
pénteken a reggeli 363-as szintről néhány óra alatt 368-ig esett az árfolyam.
Frissítés: a délután közepére valamelyest erősödött a forint, legalább egy időre a 365-366-os szintre visszatért, azóta azonban újra 367-nél jár, és a 368-as szintet is volt, hogy újra átlépte.
Annak, hogy nagyon rövid idő alatt ennyit romlott a helyzet, nemzetközi okai is vannak, a cseh korona és a lengyel zloty ugyanúgy gyengül pénteken, mint a forint – nem nehéz emögé azt látni, hogy az osztrák lezárások miatt egész Közép-Európával kapcsolatban nőtt a befektetői bizonytalanság. Ráadásul Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke bejelentette, nem valószínű, hogy az EKB nagy kamatemelésekbe kezdene bele – ennek hatására az euró is gyengülni kezdett a dollárral szemben, de az EU más devizáitól is még inkább elfordultak a piacokon. Az már más kérdés, hogy a forintot jóval gyengébb állapotában érte az újabb ütés, mint a környék más pénzeit.
Ennél gyengébb utoljára tavaly októberben volt a forint, 2020. október 29-én rövid időre 369,1-ig gyengült. A történelmi mélypont a 2020. április 1-jén elért 369,5.
