A jegybank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal emelte az alapkamat mértékét, illetve ennyivel tolta feljebb a kamatfolyosót a többi mértékadó kamat felemelésével november 16-ai ülésén.

Az alapkamat mértéke így 2,1 százalékra emelkedik.

A kamatdöntés közlése utáni percekben a forint valamelyest gyengült, az euróval szembeni árfolyam 364-ről 366 fölé ugrott, majd a 366,5-366,7 körüli szinten stabilizálódott.

Virág Barnabás alelnök délután 3-kor tart sajtótájékoztatót, ahol elmagyarázza a döntés mögött álló indokokat.

Ez volt a legnehezebben előre jósolható kamatdöntés, mióta a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett nyár elején. Elvileg nem kellett volna annak lennie, Virág Barnabás a szeptemberi emelésnél azt közölte, hogy 15 bázispontos lépésekkel fognak haladni decemberig, amikor újra felülvizsgálják a gazdasági folyamatokat és az előrejelzéseket. Ennek megfelelően járt el a Monetáris Tanács októberben, amikor 1,65 százalékról 1,8 százalékra emelte az alapkamat mértékét.

Azóta azonban elég sok minden történt, a fontosabb fejlemények:

• Az októberi inflációs adat a vártnál is rosszabb lett, átlagosan 6,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest.
• Némileg csalódást keltő a harmadik negyedéves GDP-adat, az előző negyedévhez képest a gazdaság jóval kisebbet nőtt a vártnál.
• A lengyel jegybank 75 bázisponttal emelt az ottani alapkamaton, a cseh 125 bázisponttal. Vagyis a régiós jegybankok a magyarnál sokkal meredekebb kamatemelési pályára léptek – igaz, az MNB előbb kezdett bele a szigorítási ciklusba.
• Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed bejelentette, hogy elkezdi leépíteni eszközvásárlási programját (vagyis szigorításba kezd), 2022-ben már kamatemelésekre lehet számítani.

A konkrét események, bejelentések mellett az alapvető inflációs kockázatok csak súlyosbodtak:

• A forint gyengélkedik. Régiós összehasonlításban is, és nem függetlenül a dollár erősödésétől. Mindenesetre a jegybanknak árfolyamcélja ugyan nincs, de a gyenge forint megdrágítja az importot, ami felfelé hajtja a fogyasztói árakat, márpedig az infláció megfékezése már feladata az MNB-nek.
• A szabadpiaci energiaárak az egekben. Mivel a hazai vállalkozások jellemzően október-novemberben kötik újra hosszú távú áram- és gázszerződéseiket, ennek hatása még majd csak most fog begyűrűzni a fogyasztói árakba.
• A globális ellátási láncokban továbbra is tapasztalhatók zavarok, ami mindent megdrágít.
• Egyes szektorokban jelentős áremelkedésekkel járó zavarok tapasztalhatók (pl. az autóiparban a globális félvezetőhiány okoz leállásokat és termeléscsökkentéseket).
• Közép-Európában most robban be a járvány negyedik hulláma, a vártnál erősebben. A járvány hatásai globálisan is sok kockázatot hordoznak és nehézzé teszik az előrejelzéseket.
• A magyar kormány a választások előtt (hivatalosan a gazdaság újraindítása érdekében) jelentős fiskális élénkítésre készül. Ez borítékolhatóan meg fogja dobni a lakossági fogyasztást, aminek szintén árfelhajtó hatása van.

A Portfolio.hu által megkérdezett elemzők előrejelzései hatalmas szórást mutattak a kamatemelés várható mértékéről. Akadt, aki 90 bázispontos emelésre számított, akadt, aki a szeptemberben előre vetített 15 bázispontosra. A legtöbben 30 bázispontos elemzést tippeltek, vagyis azt, hogy a fejlemények tükrében a Monetáris Tanács gyorsít a tempón, de azért nem túlságosan.

A jegybank egyébként 30 bázispontos emelésekkel kezdte a kamatemelési ciklust, szeptemberben lassítottak havi 15 bázispontos ütemre. Virág Barnabás ezt akkor kicsit homályosan azzal magyarázta, hogy az inflációs kockázatok tartósnak ígérkeznek – ezzel arra utalhatott, hogy a Monetáris Tanács azért lassított a kamatemelési ütemen, mert nem akar túl gyorsan túl magas kamatokat. Másrészt Virág Barnabás a fennálló „makrogazdasági terhet”, illetve a küszöbön álló, kiszámíthatatlan hatású 4. járványhullámot említette. Ezzel pedig arra utalhatott, hogy a jegybank ugyan a gazdaság hűtését látja indokoltnak, de a jelen helyzetben nem akarja túlságosan behúzni a féket.

Juhász István András

Matolcsy szerint nem kéne szórni a pénzt

A kormányzati költekezés nem csak inflációs kockázatként jelentkezik, de általában véve sebezhetővé teszi az országot az esetleges jövőbeli gazdasági sokkok előtt, mivel a költekezést a kormány az éves költségvetési hiányok elengedésével (amit az EU jelenleg a járványválságra tekintettel tolerál) finanszírozza, ami együtt jár a forintban számolt államadósság elszállásával, illetve a GDP-hez viszonyított államadósság magas szinten tartásával. Legalábbis erre figyelmeztetett a kormánnyal mostanában gyakorta és nyilvánosan perlekedő jegybankelnök, Matolcsy György.

A magyar gazdaság jelentős részében gyors volt a helyreállás, csakhogy az egyensúlyi helyzet mutatói gyorsan romlanak – állapítja meg Matolcsy. „Nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre” – írja. A költségvetési hiányunk már idén is rosszabb lehet a térség legtöbb más országáénál, jövőre pedig már az EU egyik legmagasabbja lehet, az államadósság alig csökken, így a magyar pénzügyi rendszer a régiónk legsebezhetőbbje lehet egy újabb külső sokk esetén, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a régiónkban már csak Romániában és Bulgáriában nagyobb, mint itt, ezek mellé jön a magasabb infláció – figyelmeztet a jegybankelnök legújabb, a Magyar Nemzetben megjelent írásában.

Matolcsy odáig azért nem merészkedik, hogy a (választások előtt) a lakosságnak juttatott transzferek (13. havi nyugdíj, gyerekesek adóvisszatérítése, 25 év alattiak szja-kedvezménye stb.) visszafogását kérje a kormánytól, pedig ezermilliárd forintos összegről van szó, ami egyrészt inflációt fog gerjeszteni, másrészt hiányozni fog az államkasszából.

A jegybankelnök inkább a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részének elengedését vagy legalábbis átütemezését ajánlja. Vagyis azt, hogy az állam legalább fölösleges beruházásokra ne szórja a pénzt éppen most. Egyetlen ilyen beruházást sem nevezett nevén, de az ikonikus projektek közül gondolhatott például a Budapest–Belgrád vasút felújítására vagy akár a ferihegyi reptér megszerzésére. És persze rengeteg, kisebb nagyobb látvány- és sportberuházás zajlik, kezdve mondjuk a Budai Vár átépítésével.