Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Meglepően nagy – az OECD adatai szerint 17,2 százalékos – a különbség a finn férfiak és nők fizetése között, legalábbis papíron. Aki úgy érzi, hogy hátrányos megkülönböztetés éri, az – titoktartási nyilatkozat aláírása fejében – a jövőben belenézhet majd munkatársai bérezésébe egy törvényjavaslat szerint – emlékeztet a 24.hu.
Finnország az OECD nemi esélyegyenlőségi listáján a 37. helyen áll, míg például Norvégia a nyolcadik, Dánia a kilencedik, Svédország a tizenkettedik – mind 10 százalék alatti fizetéskülönbségekkel. Az első Luxemburg, ahol a nők keresnek 3,1 százalékkal többet, mint a férfiak. Ám a finneket például Bulgária, Románia és Magyarország is megelőzi a statisztikai rangsorban. Igaz, ez éppen a finn gazdaság fejlettsége miatt van. Náluk ugyanis
az olyan modern ágazatoknak, mint az információtechnológia vagy a pénzügyi szektor, nagyobb a súlyuk, ám ezekben jellemzően nagyobb a nők bérének lemaradása a férfiakétól.
A kevésbé modern ágazatokban nagyobb az egyenlőség, így ott, ahol ilyenek vannak túlsúlyban, az összkép is egyenlőbbnek tűnik. Mindezt persze tudják Helsinkiben is, ezért egyéb lépéseket is tesznek a hölgyek érdekében. A fővárosban például támogatják azokat a nőket, akik technológiai startupokat indítanak, illetve bővítenék azok tevékenységét.
Hatvan év múlva lesz teljes a nemek közötti egyenlőség
Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.
Meglepő azonban, hogy a finn közszférában érezhetően nagyobb a fizetések nemek szerinti különbsége, mint a magánszférában: 17,2 százalék szemben 16,6-tal. Azaz a kormánynak leginkább a saját portáján van sepregetnivalója. S még rosszabb a kép akkor, ha nemcsak a bruttó órabéreket, hanem a foglalkoztatottságot is figyelembe vesszük, ugyanis míg a férfiak 79 százalékának van munkája, addig a nőknél csak 67,3 százalékos a mutató. Az összesített kereseti különbség – ami nemcsak az órabért fejezi ki, hanem a nők és férfiak átlagjövedelmét hasonlítja össze – 36,7 százalékos.
Nyitókép: Sanna Marin finn miniszterelnök (Fotó: AFP)
