Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke – írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva.
A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a vállalatok nincsenek könnyű helyzetben, a bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek. A minimálbér és a garantált bérminimum idei, csaknem 20 százalékos emelésével ugyanis sokan elvesztették korábbi bérelőnyüket.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy látja, hogy idén is az alacsony fizetési kategóriákban keresők járhatnak a legjobban, emiatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. A bérdinamikát ráadásul a munkaerőhiány is hajtja. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint novemberben csaknem 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, ezzel új foglalkoztatási csúcs született – írja a lap.
Rekordot döntött a foglalkoztatottság, elérte a 74 százalékot
Ősszel folytatódott a munkanélküliség csökkenése, illetve a foglalkoztatottság lassú növekedése. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra mérséklődött a szeptember-novemberi időszakra, míg a foglalkoztatási ráta 74 százalékra nőtt.
A legnagyobb szakszerveti szövetségek szerint a bérmegállapodások a 8 százaléktól 17-18 százalékig terjedő emelést tartalmaznak. Palkovics Imre szerint az emelések miatt reális, hogy a tavalyi 4 százalék körüli szint után idén a reálbérek növekedése a 10 százalékot is meghaladja.
A lap emlékeztetett, hogy nem minden hol zökkenőmentes a bérmegállapodás megkötése. Szentgotthárdon, az Opel gyárában sztrájkbizottságot kellett felállítani.
„Ahol meg tudtunk állapodni az elmúlt hetekben, ott a munkáltató is belátta, hogy mindenféleképpen két számjegyű béremelkedésre van szükség, különben elveszíti a munkavállalóit” – nyilatkozta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, és arra figyelmeztetett, hogy az alsó kereseti sávokban történő nagyobb emelés miatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget.
Palkovics Imre szintén úgy látja, hogy abban a fizetési kategóriában, amelyet az idén utolért a garantált bérminimum, nem feltétlenül várható hasonló mértékű emelés, annak ellenére sem, hogy nemzetgazdasági szinten több mint 500 milliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Emiatt szerinte itt még bőven lesz dolga az érdekképviseletnek, hangsúlyozva, hogy a munkavállalóknak is nyomást kell gyakorolniuk. Főleg mert a magas infláció még ezeknek az érdemi béremelkedéseknek a jelentős részét is „leharapja” – fogalmazott a munkástanácsok elnöke.
