Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a 2021-es egész éves demográfiai adatokat. Azt sejteni lehetett, hogy kimondottan rossz lesz a mutató, sőt, igazán még csak az sem okoz meglepetést, hogy ennyire rossz, mégis súlyos a puszta tény:

amióta vezetik a statisztikákat, soha nem volt még ekkora a természetes fogyás, vagyis a halálozások és a születések különbsége.

Minden idők eddigi legrosszabb adata az egy évvel korábbi, a 2020-as volt, akkor 48 664-gyel többen haltak meg, mint ahányan születtek – ehhez képest a 2021-es szám 63 000 volt.

Így pedig Magyarország lakossága 2022. január 1-jén éjfélkor 9 667 772 fő volt.

Ez az adat minden bizonnyal még rosszabb lesz: mivel a járvány miatt a szokásosnál sokkal lassabban érkeznek be a KSH-hoz a halotti anyakönyvi kivonatok, minden hónap adatközlésekor korrigálják az előző néhány hónap számait, általában több száz, néha ezernél is több korábban elhunyt ember kerül be olyankor a statisztikába. Valószínűleg sokan, akik decemberben haltak meg, csak egy-két hónappal később jelennek meg az adatok között.

72 vagy 121 év legrosszabb adata ez?

Itt egy gyors módszertani kitérőt érdemes tenni: a KSH 1949 óta méri a népesedési mutatókat évente, 1900 és 1949 között a 8-11 évente megtartott népszámlálások adataiból számolták ki, hogy az egy évre lebontva mit jelent. Vagyis azt nem mondhatjuk, hogy a mostani lett volna minden idők legrosszabb halálozási száma, hiszen 1944-ben és 1945-ben ha külön mérték volna, biztosan rosszabb lett volna a helyzet, de azt már mondhatjuk, hogy az 1941-es népszámlálás és 1949 között éves átlagban nem volt annyi haláleset, mint most. A természetes fogyás kapcsán viszont még akkor is lehet, hogy most negatív rekordról beszélhetnénk, ha meglennének az 1949 előtti éves adatok: mivel most ezer lakosra 9,6 születés jut, az 1940-es években viszont még 20,6 volt ez a szám, az 1910-es években pedig 35,1, több olyan háborús év is volt, amikor még nőtt is a népességszám.

Érdekes folyamatokat látunk a születési oldalon: a helyzetre nem lehet egyértelműen azt sem mondani, hogy jó, azt sem, hogy rossz. A 2017 és 2019 közötti időszakkal ellentétben, amikor annak ellenére, hogy a kormány anyagilag is komolyan támogatta a gyerekvállalást, évről évre csökkent a születésszám, 2020 után 2021-ben is növekedést mért a KSH, az egy évvel korábbi 92 338 után most 93 000 lett a születésszám. Ez viszont még mindig csak azt jelenti, hogy megközelíteni sikerült csak a 2016-os lokális csúcsot, el nem értük azt.

Egy mutatóban viszont egyértelműen látványos a javulás: a termékenységi arányszám – vagyis az, hogy átlagosan egy nő életében hány gyereket szül – az egy évvel korábbi 1,56-ról 1,59-re nőtt, aminél magasabb utoljára 1994-ben volt. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra elérjük a 2,1-es arányt, ez kellene ahhoz, hogy bevándorlás nélkül se fogyjon a népesség. Ez egy jól hangzó, de teljesen irreális cél – utoljára 1977-ben sikerült elérni –, ha viszont nem ehhez, hanem az elmúlt évekhez, évtizedekhez hasonlítjuk a helyzetet, akkor máris lehet előrelépésről beszélni. Igaz, ahogy egyre kevesebb szülőképes korú nő él az országban, e arra sem elég, hogy a 2000-es évtized szintjére visszahozza a születésszámokat, nemhogy az az előttiekre.

Vagyis a gyerekvállalási kedv szépen nő, de bevándorlás nélkül így is megállíthatatlan a lakosságszám csökkenése.

Érdemes a járvány hatásairól is néhány szót ejteni a születési oldalon. 2020 decemberében, kilenc hónappal az után, hogy ideért a járvány, óriásit zuhant a születésszám, 614-gyel esett be az egy évvel korábbi alá. Folytatódott a zuhanás 2021 januárjában is, akkor 763 gyerekkel született kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Február-márciusban egy gyors korrekció következett, a nyáron újabb visszaesés, majd augusztustól akkora növekedés, hogy éves szinten több lett a születés, mint 2020-ban.

Az közgazdaságtani alapvetés, hogy a válságban kevesebb gyerek születik. Különösen visszafoghatta a 2020. tavaszi gyerekvállalást – tehát a 2020-21 fordulóján megszületett gyerekek megfoganását – az, hogy akkor nem csak a gazdaság helyzete volt rettenetes, hanem abban is nagy volt a bizonytalanság, hogy milyen lesz a járvány kifutása. Úgy tűnik, sokan 2020 végén, 2021 elején érezték úgy, hogy annyira nem kilátástalan a helyzet, mégis megéri megpróbálkozni a gyerekvállalással.

A demográfiai halálozási oldalának számaira viszont nincs precízebb szó annál, hogy tragikus:

2021-ben 155 000 magyar halt meg, amióta évente vezetik a statisztikákat, soha nem volt ennyi elhunyt egy év alatt.

Önmagában ez is rémesen hangzik, de még nem is mond el mindent, mivel régen sokkal nagyobb lakosságból volt ennyi haláleset – az utolsó olyan évben, 1993-ban például, amikor 150 ezer körüli haláleset volt, még 500 ezerrel többen éltünk az országban, mint ahányan most. Hogy mekkora tragédiát okozott a járvány Magyarországnak, azt igazán akkor látjuk, ha az elmúlt évtizedek lakosságarányos halálozási adatait tesszük egymás mellé, úgy ugyanis kiderül, hogy az ezer főre jutó halálesetek száma utoljára az 1920-as évtizedben volt magasabb, mint 2021-ben.

Nem véletlen, hogy minden szám kerek

Első ránézésre is egyértelmű, mi a furcsa az adatokban: a születési és a halálozási adat is ezresre pontosan kerek szám. Megkérdeztük a KSH-t, hogy miért így teszik ezt közzé. Azt a választ kaptuk: mivel még csak előzetes adatok állnak a rendelkezésükre, kerekített értékként teszik közzé azokat, és később, a teljes adatfeldolgozási folyamat végén közlik majd a végleges számokat.

A halálesetek havi bontású adatain az is látszik, hogy a járvány harmadik hulláma növelte meg nagyon csúnyán a halálozási számot, ahogy az is, hogy 2020 végén a második hullám mennyivel rosszabb volt, mint 2021 végén a negyedik. Érdekes a január-februári számokat külön összehasonlítani: 2015 és 2019 között szinte minden évben volt influenzajárvány, 2020-ban és 2021-ben viszont nem. Így jöhetett ki az, hogy a 2020. január-februári, még a Covid érkezése előtti halálozási szám 1300 fővel alacsonyabb volt, mint a 2015-19 közötti ötéves átlag, viszont 2021 elején a második hullám lecsengő időszaka is több áldozatot követelt, mint amennyit egy átlagos influenzaszezon.

Azt a kérdést, hogy pontosan miben haltak meg ennyien, most még sajnos nem lehet elemezni, általában az ősszel készül el a KSH a halálokok pontos összesítésével. A hivatalos járványügyi tájékoztatás szerint 2021. január 1-je és 2022. január 2-a között 29 767 áldozata volt a járványnak (az újévi hosszú hétvége és a szilveszter számait együtt adták meg), ez azt jelenti, hogy ha minden másban ugyanannyian haltak meg, mint egy átlagos évben, akkor a koronavírus a harmadik leggyakoribb halálokká vált. A szív- és érrendszeri problémák 62–65 ezer áldozatot követelnek évente, a rák 32–33 ezret.

2020-ban egyébként nem teljesen passzolt a koronavírusos áldozatok száma, a KSH 686-tal kevesebb elhunytról adott számot, mint a kormányzat járványügyi tájékoztatása. Ellenben azt is tudjuk, hogy 2020-ban nem csak a Covid miatt nőtt meg a halálesetek száma, a járvány áldozatainak számát kivonva a többlethalálozásból is meg kellett magyarázni egy 2418 fős növekedést. 2020-ban 2019-hez képest a magas vérnyomáshoz, illetve a cukorbetegséghez kapcsolt halálesetek száma 21, valamint 22 százalékkal, 2157, illetve 700 fővel nőtt. A légzőszervi problémák miatt elhunytak száma azonban 15 százalékkal, 910 fővel csökkent, a lezárások alatt közlekedési balesetbe 24 százalékkal, 166-tal kevesebben haltak bele. Az öngyilkosok száma ellenben 10 százalékkal, 156 fővel nőtt.