Az ügy rejtelmességét csak növeli, hogy eddig többségében kormánypárti önkormányzati vezetők kényszerültek miatta magyarázkodásra.
Tavaly május elsejével változtak az önkormányzati törvényben szereplő összeférhetetlenségi szabályok, és az új rendezés értelmében a 3000 lakosúnál nagyobb települések főállású vezetői csak úgy tölthetnek be céges vagy vállalati felügyelőbizottsági helyeket, ha nem vesznek fel értük fizetést. Igen ám, csakhogy a rendelkezést egy olyan törvénycsomagban rejtették el, amely leginkább a felsőoktatási törvény módosításával foglalkozott, így sokan észre sem vették egészen addig, amíg a politikai ellenfeleik támadni nem kezdték őket ennek alapján.
A felügyelőbizottsági tagság ugyanis addig egy viszonylag elterjedt fizetéskiegészítő tevékenység volt a polgármesterek körében, legyenek akár ellenzékiek, akár kormánypártiak. Ez tehát nem a kormány rafinált leszámolási kísérlete az ellenzéki polgármesterekkel: a folyamatban lévő ügyek érintettjeinek többsége éppenséggel kormánypárti településvezető, ami még érthetetlenebbé teszi, hogy mi lehetett a fideszes törvénygyár eredeti szándéka.
További részletek a HVG csütörtökön megjelenő számában és a hvg360-on.
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Lesújtó véleményt fogalmaztak meg a magyarok – derül a Policy Solutions kutatásából.
A képviselő nem akarja elszívni az ellenzéki szavazatokat.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
