Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Emlékezetes pillanata volt a magyar gazdaságtörténetnek, amikor 2010 júniusában, egyetlen héttel az után, hogy munkába lépett a második Orbán-kormány, Kósa Lajos arról beszélt, hogy államcsőd közeli az ország helyzete, és „bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”. Nem csoda, hogy egy ilyen nyilatkozatra a reakció óriási forintzuhanás volt: 2010. június 3-án még 274,03 forint volt egy euró ára napi középárfolyamon, másnap már 281,19, a következő munkanapon, június 7-én pedig 287,46. Ekkora zuhanás két munkanap alatt még soha nem volt – a 2008-as válságban, 2020-ban és idén is volt olyan, hogy egy nap alatt közel tíz forintot esett az árfolyam, de minden esetben korrigált vagy lassult a gyengülés másnap. A negatív rekord most dőlt meg.
Idén ez egyszer már majdnem megtörtént: február 28-án 369,8 volt a napi középárfolyam március 2-án 380,47. Most viszont már nagyobb a két nap alatti gyengülés 13 forintnál: amikor délben először kiadta az MNB a napi középárfolyamot, az 397,31 volt, míg két munkanappal ez előtt még 378,42-nél tartott. A napi középárfolyam az egyszeri nagy kilengéseket eltünteti, délután így még változhat a helyzet, de nagyon nagy erősödésre lenne szükség ahhoz, hogy a délután végéig kisebb legyen a kétnapi esés, mint 13,43 forint.
