Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A magyar forint is a brüsszeli szankciók áldozata – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon hétfőn. A tárcavezető szerint a szankciók már most komoly veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak.
Varga szerint a forintra és a magyar emberekre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Aki ezt kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát. Ilyen lépést a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog támogatni – mondta.
Így esett a forint az euróval szemben 229-ről közel 400-ig
1999 első munkanapján, amikor először lehetett kereskedni a január 1-jén bevezetett új pénzzel, az euróval, napi átlagban 251,43 forintba került egy euró, 2008-ban 229,11-ig erősödött. Azóta több alkalom is volt, amikor nagyot esett, mostanra a 400-as szint közelébe jutottunk. Az elmúlt 23 év nagy forinteséseit néztük át.
A pénzügyminiszter arról nem beszélt, hogy miért szankcionálják Oroszországot – nem is említette a videóban –, illetve, hogy milyen országban van jelenleg háború.
A pénteki 387 után a hétfői kereskedésben órák alatt jutott a forint a 400-as árfolyam határára. A bankokban a 400-as rémálomhatárt már reggel átszakította a forint, több pénzintézetnél már ekkor 400 forintnál többet kellett fizetni egy euróért.
Túl a rémálomhatáron: a bankokban már 400 forintnál drágábban vehetjük az eurót
