2003: amikor baj lett volna a túl erős forint, és megérkezett a spekuláció is

2003 nyara úgy kezdődött, hogy nagyot esett a forint, 250-ről új történelmi mélypontra, 268,5-re esett a forint. Nagyon sokat gondolkozni nem kellett azon, hogy mi ennek az oka: akkoriban még létezett a forintnak egy ingadozási sávja, amelyből ha kilép az árfolyam, akkor be kell avatkozni (ezt a rendszert 2008-ban törölték el), a kormány és a jegybank közös döntéssel eltolta ezt a sávot. Ezzel egy időben a kormány 76 milliárd forintos, takarékossági intézkedésnek elnevezett megszorítást jelentett be. Mindezt a kormány és az MNB azzal indokolta, hogy a 240-nél erősebb forint már nagyon káros volna azoknak, akik külföldre adnak el termékeket.

2003 végén egy újabb történelmi mélypontot láttunk, 272 forint lett egy euró ára. Ha ma azt mondaná a kormány és a jegybank egyszerre, hogy külföldi spekuláció történik, akkor az egy elég gyanús magyarázkodás volna, de akkor még független elemzők is úgy gondolták, hogy valóban ez történik. A megoldás is viszonylag egyszerű volt, a Járai Zsigmond vezette MNB és a Medgyessy-kormány közös nyilatkozatot adott ki, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozzák a gyengülést, majd néhány nappal később jó adatok érkeztek a gazdaságról, és ez a mai helyzettel ellentétben elég volt arra, hogy mindenkit megnyugtassanak.

László Csaba, és Járai Zsigmond a miniszterelnöki dolgozószoba előtt sajtótájékoztatót 2003-ban

Túry Gergely

2006: Egy hirtelen miniszterelnöki nyilatkozat

2006 nyarán 282,69-ig gyengült a forint, egy hónap alatt esett oda a 260-as szintről. Ma úgy emlékszünk vissza erre az időszakra, mint amikor Gyurcsány Ferenc a választás után bejelentette az addig elodázott megszorításokat, és akkor is leginkább erről szóltak a gazdasági hírek, de a forintgyengülés fő oka mégsem ez volt. Sokkal inkább az lehetett a magyarázat, hogy a miniszterelnök arról beszélt a Reutersnek nyilatkozva: a forint elmozdulhat az árfolyamsáv közepe, vagyis 282,36 felé, a befektetők és a devizakereskedők pedig azonnal be is árazták ezt.

2008–2009: A világgazdasági és a magyar válság

Bármennyire nem volt egyszerű időszak a magyar gazdaságban a 2006 és 2008 közötti pár év, a forint ekkor volt a legerősebb az euróhoz képest: ma már szinte elképzelhetetlen, de 2008. július 18-án 229,11 forint volt egy euró ára.

2008 őszén a gazdasági világválság hatására újra gyengülni kezdett a forint, abban az évben viszont még épphogy, de nem jutottunk el történelmi mélypontig. Erre egészen 2009 januárjának közepéig kellett várnunk, majd folytatódott az esés. Ahhoz képest, hogy az év elején 265 forint volt még egy euró ára, március 6-án már 316 forintba került egy euró. A lélektani, korábban elképzelhetetlennek tartott 300-as határt először 2009. február 4-én értük el. A világgazdasági válság minden országnak rossz volt, de különösen nagy bajba kerültek az olyan államok, ahol a befektetők nem érezték kimondottan stabilnak a gazdaságot – és ez az akkori Magyarország leírására még egy nagyon finom megfogalmazásnak is számít, 2008 végén gyakorlatilag az államcsőd elől menekültünk. 2008 őszén az MNB vészkamatemeléssel mentette a menthetőt, így amikor pár hónappal később esni kezdett a forint, csak kisebb mozgástere maradt az újabb beavatkozásra – mindenesetre 300-nál megpróbálták. Érdekes viszont, hogy akkor a miniszterelnök-csere önmagában megoldást jelentett a problémák egy részére: amikor kiderült, hogy Bajnai Gordon váltja Gyurcsány Ferencet, róla elhitték a piacokon, hogy tényleg rendet akar tenni a gazdaságban, így már ennek a bejelentésnek a hatására visszament a forint 300 alá. Amikor pedig lehetett látni, hogy valóban komolyan gondolja az új kormány a gazdaságpolitikai szigort, és Nyugaton is rendbe akarják rázni a gazdaságokat, 2009 nyarára 265-270 közé ment vissza a forintárfolyam.

Fazekas István

2010: Kósa Lajos megszólal

2010 nyarán, egy héttel az után, hogy megalakult a második Orbán-kormány, Kósa Lajos arról beszélt, hogy államcsőd közeli az ország helyzete, és „bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”, majd nem meglepő reakcióként a befektetők pánikolni kezdtek. Ekkor történelmi mélypontra nem került a forint, de csak azért nem, mert 274-ről indult. Egy hosszan kitartó rekordot azonban sikerült felállítani: két nap alatt 13 forinttal zuhant az árfolyam, két munkanap alatt azóta sem volt ekkora esés – egészen mostanáig. Idén ennek már a közelében jártunk, február 28-án 369,8 volt a napi középárfolyam március 2-án 380,47. A mostani legújabb zuhanásnál már megdőlt ez a rekord: március 3-án 378,42 forint volt egy euró ára, két munkanappal később, március 7-én viszont amikor délben kiadta az MNB az első számát a napi középárfolyamról, az 397,31 volt.

2011–2012: Az IMF és a másnapos brókerek

2011 szeptemberében még 271-es árfolyamot is láthattunk, novemberre viszont 316,23-ig jutottunk, ami újabb történelmi mélypontot jelentett. Egyre reálisabbnak tűnt ekkor a veszély, hogy a görög gazdaság összeomlik, amire válaszul Európa többi sérülékeny gazdaságából is elkezdték kivinni a pénzüket a befektetők. Matolcsy György akkor épp nemzetgazdasági miniszterként bejelentette, hogy a kormány tárgyalni fog az IMF-fel, ezzel pedig legalább annyira megnyugtatta a piacokat, hogy 305-ig visszaerősödjön a forint.

Igen ám, csakhogy nem akartak beindulni a tárgyalások, hetek alatt kérdésessé vált, hogy lesz-e bármilyen megállapodás az EU-val és az IMF-fel, ráadásul a görög helyzet sem volt fényes, így 2012 januárjának legelejére 321,93-ig zuhant vissza a forint. Ekkor született meg az a verhetetlen magyarázkodás Selmeczi Gabriella részéről, hogy a szilveszteri buliból visszatérő másnapos brókerek kezdték el támadni Magyarországot.

AFP / Aris Messinis

2012-ben mindenesetre annyira sikerült megnyugtatni a piacokat, hogy lássák, a kormány bevállal annyi megszorítást, hogy ne legyen még nagyobb a baj, ezzel egy időben pedig Mario Draghi vezetésével az Európai Központi Bank meg tudta menteni az eurózónát az összeomlástól, így mindenki megnyugodott, 2012 nyarára 280-as szint alá is benézett már a forint. Onnan egy nagyon lassú leértékelődés indult meg, de ez néhány kivétellel szinte észrevehetetlen gyengülést jelentett csak, nem brutális zuhanást. Érdemes megemlíteni 2015. április 22-ét, akkor lépte át az árfolyam a 300-as szintet úgy, hogy azóta sem tért vissza az alá. Utána pedig éveken át nem jelentettek nagy izgalmat az árfolyamról szóló hírek: 2015. május 6-a és 2018. június 11-e között nem mozdult ki a forint a 302–319 közötti szintről, sőt, az időszak nagy részében a 310–315 közötti sávot is csak mutatóba hagyta el.

2018: Az állítólagos médiahack és a folyamatos gyengülés

2018-tól aztán egészen új helyzetet láttunk: fokozatos, nagyon lassú, de megállíthatlan gyengülés kezdődött. Felfigyeltünk persze arra, amikor 320, 325, majd később 330, 335 forint lett egy euró ára, de dráma ekkor nem történt, mindig csak egy kicsivel lett gyengébb a forint. A világgazdaság helyzete folyamatosan vált egy kicsit bizonytalanabbá, ahogy a magyar gazdaságé is: látszott, hogy globális szinten az alacsony kamatok és a pénzbőség időszaka nem tarthat örökké, Magyarországon pedig a kormány túlfűtötte a gazdaságot, a jó időkben nem nagyon spórolt arra az időszakra, amikor majd nem lesz ennyire jó a helyzet.

A magyar kormány ekkoriban először még csak annyit kommentált a gyengülésről, hogy „ez egy médiahack”, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig azt üzente a gyenge forint miatt aggódóknak, hogy „nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat”. Pedig azt már 2018-ban sejteni lehetett, hogy 2019 lesz a csúcsév, utána lassulni fog a növekedés, ezt pedig be is árazták.

2020: Jött a járvány, így nem egyszerűen csak baj lett, hanem katasztrófa

Persze arra, ami 2020-ban történt, senki nem számított. Minden bizonnyal egyébként is lassult volna a növekedés, de hogy megérkezik egy világjárvány, ami miatt globálisan gyakorlatilag leállnak a gazdaságok, nullára fékez az ipar, emberek tömegei kényszerülnek otthon maradni, a nemzetközi áruszállítás összeomlik – ha ezt valaki bemondja 2019. december 31-én, amikor először esett szó arról, hogy Kínában egy furcsa új vírus bukkant fel, akkor annyit mondanak neki, hogy túl hamar kezdte el a szilveszteri bulit, menjen haza kicsit józanodni.

A forint is esni kezdett, amikor azonban 2020. április 1-jén igazán durva mélypontot (369,5) ért el, annak nem csak nemzetközi, hanem magyar politikai okai is voltak: akkor a felhatalmazási törvény elfogadása miatt senki nem tudta, mennyire akar a magyar kormány minden döntéshozatali szokást megkerülve teljhatalmat magának, ezt kombináltuk össze azzal, hogy a kormány akkor már hetek óta csak ígérgette, hogy egyszer majd bejelent valamit, de igazi gazdaságvédelmi lépésekről nem volt szó. Ebben benne volt némi túlreagálás is, így aztán az első pánik elmúltával erősödött kicsit a forint, az MNB pedig kimondottan sokat tett a befektetők nyugtatásáért, amikor jóval a kormány előtt beavatkozott.

Túry Gergely

2022: Szabadesésben az orosz–ukrán háborúnál

Azért ez is csak korlátozott lehetőségeket jelentett: amint 2020 őszén látni lehetett, hogy nem ússzuk meg a járványt egyetlen hullámmal, és a gazdasági helyzet sem fényes, újra gyengülni kezdett a forint, 350 körül szintről 360-365-ig, de a 370-es szintet még sokáig nem érte el. 2021 nyarán az MNB az első kamatemeléseivel 350 környékéig visszahozta a forintot, az ősszel azonban már lehetett látni, hogy nehezen megállítható az infláció, amit a nagy választási osztogatással csak tetézni fog a kormány, az energiahordozók ára pedig elszáll az egész világon, így újra 360-as szinteket figyeltünk, 2021. november 23-án pedig eljutottunk 372-ig.

Ez után sikerült némileg visszaerősödni, 2022 februárjának közepén 355-nél járt a forint. Innen azonban az orosz–ukrán háború egy olyan lejtőre küldte, aminek azóta sem látni, hol lehet a vége: a szakadár területek orosz elismerésének hírére 360 lett az árfolyam, a támadás megindulásának napján 370, aztán már rosszabb napokon tízesével zuhan a forint. A napi középárfolyamokban nincs mindig annyira durva esés, mivel egy-egy napon belül is nagy mozgások vannak, amelyek kiegyenlítik egymást, de a gyengülés így is látványos. A mostani helyzet azért is különösen problémás, mert ugyan alapból gyenge állapotban kapta el a forintot, túl nagy baj ahhoz a gyengülés oka, mintsem hogy az MNB vagy a kormány egy-egy rövid ideig erősítő beavatkozáson túl képes legyen megállítani.