Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Drasztikusan megváltoztak a gazdasági körülmények az elmúlt két hétben”
– ilyen finoman fogalmazta meg Alekszej Zabotkin, az orosz jegybank kormányzóhelyettese azt, hogy a világ jelentős része épp kiütni próbálja az orosz gazdaságot Ukrajna megtámadására válaszul. A jegybank 18 közgazdászt kért meg március első kilenc napjában, hogy adjon becslést, mire számíthat 2022-ben az orosz gazdaság. Az eredmény a Reuters cikke szerint a következő:
- a szakértői becslések átlagosan 8 százalékos GDP-visszaesést várnak,
- az infláció 20 százalékos lehet,
- az irányadó kamat pedig 18,9 százalékos (az első nyugati szankciókra adott válaszul 9,5-ről 20 százalékra vitték fel ezt, tehát van, aki optimistán még kamatcsökkentést vár).
Hogy a 8 százalékos recesszió mennyire durva volna, azt jól mutatja, hogy még 2009-ben, a világgazdasági válság legsúlyosabb évében is csak 7,8 százalékkal esett vissza az orosz gazdaság, 1992 és 1994 között, a Szovjetunió széthullása utáni években mértek 8 százaléknál is nagyobb GDP-csökkenést. Az infláció pedig 2015-ben, a Krím elfoglalása utáni nyugati büntetések hatására is csak 16 százalékra ugrott, azóta 3-6 százalék közötti volt, 20 százalék körül vagy afölött az 1998-as pénzügyi krízis utáni pár évben járt.
Persze mindez még akár optimista forgatókönyvnek is tűnhet: Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza szerint Oroszország nagyon közel jár az államcsődhöz.
Az orosz–ukrán háború pénteki híreit percről percre összeállításunkban olvashatják.
