Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A 2021 végi 42 414 milliárd forintról az idei év végére 46 078 milliárd forintra nőhet az államadósság – áll a túlzotthiány-eljárás jelentésben. Ezt a jelentést a Pénzügyminisztérium készíti el és küldi el az EU-s szerveknek, nyilvánosságra pedig a Központi Statisztikai Hivatal hozza a költségvetési hiány számairól szóló statisztikával együtt.
A jelentésben a kormány azt is megígérte, hogy a tavalyi 6,8 százalékosról idén a GDP 4,9 százalékára viszi le az államháztartás hiányát. Ugyan valamennyit nőni fog a GDP, de ez így is nehezen képzelhető el valamilyen megszorítások nélkül. Főleg úgy, hogy januárban és februárban már összehozták az egész évre tervezett hiány felét a választási osztogatásban, és az orosz-ukrán háború csak ennek az időszaknak a legvégén kezdődött el.
A jelentés szerint idén rekordszintre nőhetnek az állam kamatkiadásai, a 2021-es 1290 milliárd forintról 1633 milliárdra.
A GKI hét elején kiadott elemzése szerint a magyar gazdaság „igencsak eszköztelen az újabb válsággal szemben”, ezért markáns megszorításokra lehet szükség. A Népszava most az OTP elemzőit idézte, akik ezt számszerűsítették is: szerintük idén és jövőre összesen 1800-2000 milliárd forintos kiigazítás jöhet, a nagyobb része valószínűleg majd 2023-ban. Azt is hozzátették, hogy ez GDP-arányosan még mindig kisebb megszorítás lenne, mint amilyen 2021-ben volt.
